Generalizált szorongásos zavar
(Generalized Anxiety Disorder GAD)
szerző: Reikon Rendelő
Időről időre mindenkinél természetes, hogy aggódik a család az egészség vagy az anyagi biztonsága miatt. Aki szorong, általában felismeri hogy többször talál okot az aggodalomra, de mégis egyre kevésbé tudja irányítani és kezelni saját aggodalmát. Ez az állandósult szorongás zavarhatja a pihenést és az alvást is. Ha ez az aggódás állandósul és akkor is jelen van ha erre nincs különösebb ok, akkor már érdemes szakembert felkeresni.
A generalizált szorongás miben különbözik más szorongásos formáktól, például a fóbiától és a pánikbetegségtől ?
A generalizált szorongásos zavar az egyik leggyakoribb szorongás típus, nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő.
Ez a szorongás forma különbözik a fóbiás szorongástól. A fóbiás emberek különösen félnek egy bizonyos dologtól - például pókoktól, magasságoktól vagy a nyilvános beszédtől ( ez utóbbit hívjuk szociális fóbiának.) A generalizált szorongásra ennek éppen ellenkezője jellemző. Egy sokkal szélesebb spektrumú szorongás, ami azt jelenti hogy a személynek általában nyugtalan érzése van az egész életével kapcsolatban. Gyakori az állandósult rettegés vagy nyugtalanság, folyamatos az aggódás.
Példa: a személyt az egyik barátja nem hívja vissza egy órán belül, emiatt elkezd félni a legrosszabbtól -biztos valami baleset érte,- ahelyett hogy arra gondolna hogy elakadt a forgalomban. A szorongásos állapotokra jellemző, hogy a legnegatívabb forgatókönyv pereg le a személy előtt. Ezek az érzések bár nem olyan intenzívek, mint a pánikroham-epizód során; viszont folyamatosak és elég tartósak.
A személy folytonosan aggódik az élete miatt, az aggódásnak ez a kikapcsolhatatlansága kimerítő hatású. A fóbiás szorongásnál nem állandósul a szorongás, mert valószínűbb hogy kikerülhető a félelem tárgya ( a személy kerüli a magas helyeket). Az állandó aggodalomra mindig lehet okot találni, - és ezt nem lehet elkerülni, mert az élet általában aggodalmat okoz.
Mik a tünetek? Honnan tudjuk hogy a szorongás normális vagy már eltúlzott?
Enyhébb szorongásos tüneteket könnyebben lehet kompenzálni és kontrollálni. Az aggódás nem zavarja a munkateljesítményt és a szociális/ magánéletet sem. Ha azonban a szorongás felerősödik, mindennapi élethelyzetek adta legegyszerűbb feladatok is elviselhetetlenül nehezen teljesíthetőnek tűnnek.
Normális lehet az aggódás ha a közelgő teszt miatt szorongsz. Eltúlzott, ha a helyi hírekben egy járványról hallasz, és egész éjjel nem alszol mert azon aggódsz, hátha a családod is érintett lehet. Ez az aggodalom hasztalan, legyengítő, tolakodó, túlzott és tartós.
Kinél diagnosztizálható szorongásos zavar?
Ahhoz hogy szorongásos diagnózisa felmerüljön, legalább hat hónapon keresztül állandónak kell lenni a szorongásnak és az aggódásnak a különböző mindennapos helyzetekben. Ezenkívül a következő hat tünet közül legalább háromnak jelen kell lennie:
Ingerlékenység
Izomfeszültség
A koncentrálás nehézsége
Alvási zavarok
Fáradtság/ kimerültség
Nyugtalanság vagy megőrüléstől való félelelm
Milyen egyéb tünetek jellemzők generalizált szorongás esetén?
A szorongásos tünetek nagyon sokfélék és változatosa. Mentális fizikai és érzelmi szinten manifesztálódhatnak. Ilyenek például:
- folyamatos az aggodalom / félelem állapota
- izomfeszültség vagy testfájdalom
- hasi panaszok
-nehezebben tolerálható a bizonytalanság - tudni kell, hogy mi fog történni, és hogyan fog történni
- túlterheltség/elárasztottság érzése és ennek következtében a stresszes helyzetek kerülése
- bosszantó és visszatérő aggodalmas gondolatok még akkor is, ha megpróbáljuk abbahagyni a gondolkodást
- mintha nem lehetne kontrollálni az állandó a szorongást - nem nagyon segít semmi a relaxált állapot elérésében
- szívdobogás, remegés vagy rángatózás, izzadás és szájszárazság
- nehézlégzés, vagy fulladásérzés
- szédülés, fejfájás
- hidegrázás vagy hőhullám
- zsibbadtság, bizsergés - gombócérzés a torokban
Mi okozza a generalizált szorongást?
Számos mentális betegséghez hasonlóan - genetikai, viselkedési és fejlődési tényezők kombinációja okozza ezt a szorongást.
Anatómiai szempontból az amygdala funkcionális kapcsolatának - az agy érzelmi irányító központjának - a zavara. A genetika szintén szerepet játszik a kialakulásban. Érdekes, hogy a hosszú távú kábítószer-használat is növeli a generalizált szorongásos zavarok esélyeit, mivel a benzodiazepinek használata súlyosbíthatja a szorongás szintjét. A túlzott alkoholfogyasztás, dohányfogyasztás és a koffein is fokozza a tüneteket.
A generalizált szorongás terápiája
Hogyan lehet meggyógyulni a szorongás állapotából? Az állandósult szorongáshoz hozzákapcsolódk az a kellemetlen élmény, hogy ettől az érzéstől nem lehet megszabadulni és nem lehet kikapcsolni ezt a feszültséget. A személy a negatív kellemetlen fizikai érzetek mellett átéli a tehetetlenség érzését is. Nem találjuk a szorongás/aggodalmaskodás kikapcsoló gombját, és talán soha nem is találjuk meg? Ez az érzés ijesztő, mert azzal az érzéssel társul, hogy a szorongás rabjává váltunk és nem tudjuk mikor lesz vége.
A terápia során megkeressük a szorongás "kikapcsoló gombját". Ez sokszor kitartó terápiás együttműködést kíván. Nemcsak a tudattalan gyerekkori emlékekek és az ahhoz társuló alapélmények /alapsémák feltárása indul el a terápiában, hanem berögzült gondolkodási /reflex minták kioldása is szerepet játszik a gyógyulásban. Emelett a kliensnek otthon is kitartóan gyakoronia kell a megbeszélt házi feladatokat. A komplex terápiás hatás: a növekvő önismeret és tudatosság, a felszínre hozott gyerekkori minták/ismétlések valamint a fizikai tünetek enyhítésére alkalmazott és begyakorolt relaxációs/ meditációs technikák együttes hatása aztán meghozza a kívánt eredményt, a gyógyulást.
Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
Tapasztalatok alapján a pszichoterápia és a gyógyszerek együttes kombinációja növeli a terápia eredményességét. Szorongásos tüneteink enyhítésén magunk is segíthetünk. A koffein használatának korlátozása és a naponta alkalmazott sresszkezelési technikák - például jóga vagy meditáció- növeli a gyógyulás esélyét. A megfelelő stresszoldó technikák (napi meditáció és relaxáció) életmóddá válása talán a leghatékonyabb és legsikeresebb szorongásoldó módszer.
Pszichoterápia, kognitív terápiás ( CBT) kezelés generalizált szorongásos zavar (GAD) esetén
A kognitív viselkedés terápia egy nagyon gyakori pszichoterápiás módszer, amely nagy eredményességet mutat az állandósult szorongásos betegségben élők számára. Ez a terápiás forma arra irányul, hogy a személy felismerje és megértse a negatív gondolatok mintázatát és működését. A pszichoterápia során a személy a terapeutával szorosan együttműködik a szorongásos tünetek csökkentése érdekében. A kognitív viselkedési terápia egy rövid terápiás módszer, arra összpontosít hogy konkrét készségeket tanítson, hogy közvetlenül kezelje a személy gondjait. Az a cél, hogy a személy fokozatosan visszatérjen a szorongás miatt elkerült tevékenységekhez.
A CBT különböző gondolkodási, viselkedési és reagálási módokat tanít helyzetekre, amelyek ezáltal csökkentik a szorongást és az aggodalmat. A GAD kezelése 10 és 20 közötti pszichoterápiás ülést igényel.
A kognitív terápiás kezelés milyen beavatkozásokat tartalmazhat ?
Relaxációs tréning: Akik sokat aggódnak, általában nagy izomfeszültséggel rendelkeznek. A CBT-beavatkozások bármelyikén átmenni nehéz anélkül, hogy először ne tanulnánk meg ténylegesen relaxálni, pihenni. A fizikai pihenés megkönnyíti az elme pihenését és az aggodalmak elengedését is, a kognitív átrrukturálás ennek talaján még hatékonyabb hatású.
A kognitív újrastrukturálás magában foglalja a nem megfelelő gondolkodásminták felülvizsgálatát és az új, hatékonyabb módszerek megtanulását a kihívást jelentő helyzetekre. Az általánosított szorongásos zavar esetén a kognitív újrastrukturálás kifejezetten a jövőre vonatkozó negatív előrejelzésekre / előrevetítésekre összpontosít és feltérképezi a kedvezőtlen negatív attitűdökket avval kapcsolatban, hogy a sezmély képesnek érzi-e magát a nehéz helyzetekkel való megbírkózásra.
Mindfulness tréning: A mindfulness egyszerűen azt a művészetet jelenti, hogy megtanuljuk felhívni a figyelmet a jelen pillanatra. Ez nagyon fontos készség lehet egy olyan személy számára, akinek az elméje egy folyamatos időutazásra törekszik. A jövőre irányuló aggodalmak tulajdonkképpen az elme időutazása, ezt a működést kapcsolja ki az "itt és most meditáció".
Szisztematikus expozíció: A szisztematikus expozíció olyan beavatkozás amely segít az embereknek, hogy szembenézzenek a félelmükkel és teszteljék saját szélsőségesen negatív /irracionális előrejelzéseiket. Általában ez azt jelenti, hogy el kell képzelni a legrosszabb forgatókönyvet, ami a legnagyobb szorongást okozza, és megbékéltetni avval a helyzettel mindaddig amíg az már nem vált ki szorongást. Az expozíció magában foglalhatja a konkrét viselkedési kísérleteket is a legnagyobb szorongást okozó vagy aggasztóbb helyzetben.
Problémamegoldó képzés: Az emberek gyakran aggódnak akkor, amikor krízisbe kerülnek, vagy túlterheltek a kötelezettségeik miatt. A problémamegoldó tréning hasznos lehet az objektív stresszorok csökkentésére. A stressz hatékony kezeléséhez szükséges készségek megtanulása révén az emberek nehéz helyzeteket is könnyebben elviselhetőnek érezhetik.
Gyógyszeres terápia
A generalizált szorongásos zavar kezelésére többféle gyógyszert is használnak, ezek: az antidepresszánsok, a szorongás elleni gyógyszerek, és bizonyos esetekben a nyugtatók.
Az antidepresszánsokat depresszió kezelésére használják, de a szorongás kezelésében is hatékonynak találták. Antidepresszánsok közé a szerotonin újrafelvételt gátló (SSRI) és szerotonin és norepinefrin újrafelvétel-gátló (SNRI) osztályok tartoznak. Gyakran néhány hetet vesz igénybe, hogy a tényleges terápiás hatásukat kifejtsék ezek a szerek.
A szorongásgátló gyógyszerek is hatásosak a szorongás kezelésében; Az egyik leggyakoribb a Buspirone nevű gyógyszer.
Az akut szorongásos rohamok során orvosa szedatív szert írhat elő a szorongásos tünetek enyhítésére - bár ezeket szükség szerint és rövid távon kell alkalmazni. Korlátozott körülmények között orvosa előírhatja benzodiazepint a szorongásos tünetek enyhítésére. Ezeket a nyugtatókat általában csak az akut szorongás rövid távú enyhítésére használják, mivel ezek a gyógyszerek addiktív hatásúak.