szerző:
Cserhalmi Edit
gyógypedagógus
tanácsadó szakpszichológus
gyermekterapeuta
Tanulási zavarok
Tanulási zavarról akkor beszélünk, (Sarkady-Zsoldos,1983), ha a gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentő eltérés van. Meg kell különböztetni az általános tanulási gyengeségtől, melynek hátterében alacsonyabb intelligencia áll. Eredete neurológiai deficit, a születés előtt, alatt vagy után kialakuló sérülés, funkciózavar, de genetikai érintettség alapján is létrejöhet. A szülőkkel folytatott első interjú során sokszor kiderül, hogy a szűkebb vagy tágabb családban, már más is küzdött hasonló problémával.
Jellegzetes tünetegyüttesben nyilvánul meg, ezek az érzékelés zavarai, a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet és mozgásérzékelés, vagy a vesztibuláris (egyensúly érzékelés) zavara. Lehetnek a beszédszerveződés, nyelvi készségek zavarai, mint a beszédészlelés, beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, artikuláció, (gyakran előfordulnak beszédhibák) és a szókincs területén. Gyakori az emlékezet gyengesége, illetve a lateralitás, a kéz dominancia kialakulásának nehézsége, és vagy a saját testén, térben való tájékozódás akadályozottsága. Gyakran megjelenik a mozgáskoordináció, a finommozgás zavara is. Sajátságos magatartási kép jellemezheti, figyelemzavar, vagy hiperaktivitás is előfordulhat.
Ezek a részképességzavarok jelentősen megnehezítik a tanulást, az iskolai teljesítménnyel kapcsolatos sorozatos kudarcok hatására kialakulhatnak a másodlagos tünetek, az énkép, az önértékelés zavarai, melyek szorongást vagy agressziót váltanak ki.
A tanulási zavarok, mint a neve is mutatja, elsősorban az iskolai időszakot érintő problémák, de a korai időszakban alakulnak ki, maradványtünetei még a felnőttkorban is megtalálhatóak.
Speciális tanulási terápiákkal jól befolyásolhatóak, mely elsősorban gyógypedagógusi kompetencia, a másodlagos tünetek kezelése pszichológiai segítséget igényel.
A tanulási zavarok diagnosztizálása a kerületi, illetve a megyei szakértői bizottságok feladata, ahová a szülő vagy az iskola javaslatára kerül a gyermek. Itt részletes pedagógiai és pszichológiai vizsgálat után születik meg a szakvélemény. A vélemény tartalmazza a vizsgálat tapasztalatainak részletes leírását, a diagnózist, esetenként diagnózisokat, valamint az iskola számára tanácsokat, javaslatokat is ad. Amennyiben sajátos nevelési igényűvé válik (SNI), a pozitív diszkrimináció, a több idő és differenciált tananyag ajánlása mellett, az osztályozás alóli felmentésre is adhat javaslatot, melyet még az érettséginél is figyelembe kell venni.
Az olvasás zavarát diszlexiának, az írásét diszgráfiának, a számolás zavarát pedig diszkalkuliának nevezzük.
A diszlexia tünetei:
-
Betűtévesztések, betűcserék
-
optikus típusú, ilyenkor a vizuálisan hasonlónak látott kép a tévesztés alapja, pl: t-f
-
akusztikus típusú, amikor a hasonló hangzású betűket cseréli fel, gyakran a zöngés-zöngétlen hangokat, pl: t-d, k-g
-
optikus-akusztikus tévesztések, pl: p-b, m-n
-
magánhangzó tévesztések, pl: u-ü, ó-ő
-
Betűk, szótagok betoldása, elhagyása, szótagcserék, pl: ablak-abak-abalak
-
Szavak torzítása, sokszor a felismerhetetlenségig, mely a hibás kombinációból ered, pl: lendkerekes-lekerekek, Reverzió, iránytévesztési nehézségből adódik, pl: ló-ól, tál-lát
-
Szövegértési nehézség, amikor pontosan olvashat, de nem érti amit olvasott. Ennek oka, hogy az olvasás technikai kivitelezése még olyan nehéz számára, hogy leköti minden figyelmét, ezért a tartalomra már nem tud figyelni.
-
Lassú olvasási tempó jellemzi, lemarad az osztálytársaitól, nem tudja követni a tanítás folyamatát.
A diszgráfia tünetei:
-
Alaki diszgráfia:
Az írásképük jelentősen eltér a szabályos formától. Nehezen tájékozódik a vonalrendszerben, vonalvezetése görcsös, ami sokszor rossz ceruzafogással társul. Betűalakjai szabálytalanok, esetenként nehezen olvashatóak vagy felismerhetetlenek. A betűk kapcsolása pontatlan.
-
Tartalmi diszgráfia:
Betűtévesztések, betűcserék
A magánhangzók hosszúságát rosszul érzékeli és írja le.
Betoldások, kihagyások, szótorzítások.
A mondat tagolásának problémái, egybe és külön írási nehézségek.
A nyelvtani-helyesírási szabályok alkalmazása nehézséget okoz számukra.
-
Lassú írástempó, lemarad az osztálytársaitól, nem tudja követni a tanítás folyamatát.
A diszkalkulia tünetei:
-
Számfogalma kialakulatlan, vagy csak később alakul ki, a számok és a mennyiségek közötti összefüggéseket nehezen érti meg.
-
A számok leírásánál, olvasásánál könnyen hibázik.
-
Számjegyeket gyakran kihagy, vagy felcserél. Ugyanúgy, mint az olvasás és írás zavarnál, előfordulhatnak optikus, akusztikus és iránytévesztési nehézségek, például: 6-5, 7-4, 6-9, 16-61. Bizonyos számok számjegyeit felcseréli, reverzál, jobbról balra halad, például 16-61.
-
Nehézségei vannak a számsorok alkotásával, könnyen hibázik.
-
A számolási szimbólumokat, műveleteket nem mindig ismeri föl, illetve fölcseréli ezeket egymással.
-
A szorzó és bennfoglalótábla megtanulása komoly nehézséget jelent.
-
Nehézségei vannak a tízes számkörből a százasba, ezresbe és a további átlépésnél.
-
Szöveges feladatot nehezen értelmez, műveletté nehezen alakít át.
-
A mértékegységekkel való számolás különösen nehéz számára.
-
Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a részeredményeket.
-
A rendszeres gyakorlás mellett sincs jelentős fejlődés, nehezen tanul meg valamit, de ha megtanulta, azt is könnyen elfelejtheti.
-
Önellenőrzést nem végez, hibáit nem veszi észre, nem korrigálja.
-
Nagyon sok időre van szüksége a számolási feladatok megoldásához, még akkor is, ha megfelelő a megoldás, hamar kifárad.
Amennyiben enyhébb, sokszor csak átmeneti tanulási problémával küzd egy gyermek, nem tanulási zavarról, csak tanulási nehézségről beszélünk, mely az olvasás, írás és számolás területén jelentkezhet. Ők a BTMN-es tanulók, beilleszkedést, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, vizsgálatukat a kerületi vagy megyei pedagógiai szakszolgálat végzi. A vizsgálat után nem kapnak osztályozás alóli felmentést, de a pozitív diszkrimináció, a több idő és differenciált tananyag őket is megilleti.
Végül szeretném egy tanulási nehézséggel küzdő tehetséges kisfiú terápiás esetét bemutatni:
Amikor a tehetség nem tud kibontakozni - Dávid, egy olvasás-írás nehézséggel küzdő kisfiú esete
Az elmúlt évtizedek során sok gyermekkel találkoztam, diagnosztika vagy terápia során. Egy jó diagnózis már önmagában is terápiás hatású, ha a probléma oka fel- és megismerhető, így a gyermek és a szülő számára a félelmek megfogalmazhatóvá válnak. Dávid első osztályba járt, a tanév a vége fele közeledett, amikor megismertem. Kimagasló értelmi képességgel rendelkezett, intellektusa messze meghaladta az átlagos szintet, IQ-ja a 140-hez közelített. Ennek ellenére tanulási nehézséggel küzdött. Matematikából versenyeket nyert, verbális képességei rendkívül fejlettek voltak, szívesen és igen jól, gazdag szókinccsel kommunikált, de mégis olvasás-írás nehézségei voltak. Ezek a nehézségek a többi gyerekhez viszonyítva látszólag nem voltak olyan súlyosak, de ennek a nagyon okos kisfiúnak ez a probléma súlyosan traumatizáló hatású volt. Első alkalommal úgy érkezett hozzám, hogy húzta a lábát és majdnem sírt, mert annyira fájt. Az óra végén, mikor már megnyugodott, lábfájása is eltűnt.
Megbeszéltük a nehézségét és annak okát, a segítség lehetőségeit. Dávid problémájának oka balkezességével és jobb szem dominanciájával függött össze, ezért iránytartási nehézséggel küzdött, ami az olvasás-írás tanulását nehezítette.
A terápia során azt volt a legnehezebb megértetni vele, hogy bár a gondolkozása gyors volt, a gondolatai szinte repültek, ugyanígy az olvasása is gyors volt, de pontatlan. Első osztály végére már eljutott arra a szintre, hogy elolvasott egy könyvet, nagyjából meg is értette, de a pontatlan olvasás miatt csak felületesen. A legnagyobb feladat az ő esetében olvasásának „lassítása” volt, amit kezdetben nehezen értett meg, sokszor elvesztette a kedvét, elkeseredett. Mikor a sikereket ő is érzékelte, motiválttá, együttműködővé vált. A terápia végére teljesen megszűntek a problémái, 100 % körüli magyar felméréseket írt, kitűnő tanuló volt, jelenleg már orvostanhallgató. Terápia hiányában ez a kisfiú kimagasló képességei ellenére sem tudott volna jól haladni az iskolában, az osztályban nem biztos, hogy feltűnt volna a problémája, hiszen a jó képességével kompenzált. Ezért különösen veszélyeztetettek ezek a gyerekek. Szerencsére az ő esetében az olvasás-írás tanulás kezdeti időszakában sikerült segítséget nyújtani, ezért a másodlagos magatartási problémák, az agresszió és/vagy szorongás, önértékelési zavar nem alakulhatott ki.