Generalizált szorongásos zavar

szerző: Reikon

Időről időre mindenkinél természetes, hogy aggódik bizonyos dolgok alakulása miatt, így például a családja, az egészsége vagy az anyagi biztonsága miatt. Viszont aki gyakran szorong vagy fél, általában felismeri, hogy többször talál okot az aggodalomra mint reális lenne. A következő fokozat amikor még jobban bekapcsol a szorongás, és egyre kevésbé tudjuk irányítani és kezelni az aggodalmakat. Ez az állandósult szorongás és aggodalmaskodás megzavarhatja a pihenést és az alvást is. Ha ez az állapot tartósan jelen van akkor is, amikor erre nincs különösebb ok, érdemes pszichológus szakembert felkeresni.

A generalizált szorongás miben különbözik más szorongásos formáktól, például a fóbiától és a pánikbetegségtől ?

A generalizált szorongásos zavar az egyik leggyakoribb szorongástípus, nőknél körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel fordul el mint férfiaknál.

A generalizálódott szorongás különbözik a fóbiás szorongástól. A fóbiás emberek különösen félnek egy bizonyos dologtól – például pókoktól, magasságoktól vagy a nyilvános beszédtől (ez utóbbit hívjuk szociális fóbiának). A fóbiás szorongásnál nem állandósul a szorongás, mert a félelem tárgya általában kikerülhető (a személy kerüli a magas helyeket). A generalizált szorongásra ennek inkább ellenkezője jellemző: egészen sokféle helyzet képes kiváltani a szorongásos reakciót, a szorongás „generalizálódik”, előfordulhat hogy egyre több helyzetre tevődik rá. Gyakori az állandósult rettegés vagy nyugtalanság, folyamatos az aggodalom, a szorongás egy rossz szokássá válik.

Mi történik egy szorongásos személynél? Mit él át aki szorong?

Képzeljük el azt a helyzetet amikor egy barátja nem hívja vissza egy órán belül, a személy elkezd a legrosszabbra gondolni, – biztos valami baleset érte –, ahelyett hogy arra gondolna, hogy biztos azért nem jelentkezik, mert elakadt a forgalomban. A szorongásos állapotokra jellemző, hogy a legkatasztrófikusabb forgatókönyv pereg le a személy előtt. Ezek az érzések bár nem rohamszerűen jelentkeznek mint egy pánikroham során, viszont gyakoriak és többféle helyzetben megjelennek.

A személy folytonosan aggódik az élete miatt, az aggódás kikapcsolhatatlansága pedig hosszú távon kimerültséget okozhat. Az állandó aggodalomra viszont mindig lehet okot találni, és ezt nem lehet elkerülni, mert az életünk mindig hozhat aggódásra való okot.

Mik a tünetek? Honnan tudjuk, hogy az aggódás normális vagy már eltúlzott?

Az enyhébb szorongásos tüneteket általában könnyebben lehet kompenzálni és kontrollálni. Ebben az esetben az aggódás még nem zavarja jelentősen a munkateljesítményt, a szociális kapcsolatokat és a magánéletet sem.

Ha azonban a szorongás felerősödik, a mindennapi élet legelemibb feladatai is egyre nehezebbé és elviselhetetlenebbé válhatnak. Ilyenkor a szorongás már akadályozza a személy normális működését, és érdemes pszichológus segítségét kérni.

Normális lehet az aggódás, ha egy közelgő teszt miatt szorongsz. Eltúlzott, ha a helyi hírekben egy járványról hallasz, és egész éjjel nem alszol, mert azon aggódsz, hátha a családod is érintett lehet. Ez az aggodalom hasztalan, legyengítő, tolakodó, túlzott és tartós.

Kinél diagnosztizálható a szorongásos zavar?

Ahhoz, hogy szorongásos zavar diagnózisa felmerüljön, legalább hat hónapon keresztül állandónak kell lennie a szorongásnak és az aggódásnak a különböző mindennapos helyzetekben. Ezenkívül a következő hat tünet közül legalább háromnak jelen kell lennie:

• ingerlékenység
• izomfeszültség
• koncentrálás nehézsége
• alvási zavarok
• fáradtság/ kimerültség
• nyugtalanság
• megőrüléstől való félelem

Milyen egyéb tünetek jellemzők generalizált szorongás esetén?

A szorongásos tünetek nagyon sokfélék és változatosak. Mentális, fizikai és érzelmi szinten is manifesztálódhatnak. Ilyenek például:

• folyamatos aggodalom/félelem állapota
• izomfeszültség vagy testfájdalom
• hasi panaszok
• nehezebben tolerálható a bizonytalanság – tudni kell, hogy mi fog történni, és hogyan
• túlterheltség/elárasztottság érzése, ezért a stresszes helyzetek kerülése
• bosszantó, visszatérő aggodalmas gondolatok még akkor is, ha megpróbáljuk abbahagyni a gondolkodást
• mintha nem lehetne kontrollálni az állandó szorongást – semmi sem segít igazán a relaxált állapot elérésében
• szívdobogás, remegés vagy rángatózás, izzadás, szájszárazság
• nehézlégzés vagy fulladásérzés
• szédülés, fejfájás
• hidegrázás vagy hőhullám
• zsibbadás, bizsergés, gombócérzés a torokban

Mi okozza a generalizált szorongást?

Számos mentális zavarhoz hasonlóan a generalizált szorongásos zavar kialakulása multifaktoriális: genetikai, környezeti, neurobiológiai és fejlődési tényezők kölcsönhatása áll a hátterében. A genetikai hajlam jelentős szerepet játszik, a szorongásos zavarok családi halmozódást mutatnak, az öröklődés mértéke körülbelül 30–40% körül alakul.

Anatómiai és funkcionális szempontból kiemelt jelentőségű az amygdala (az agy félelem- és érzelmi feldolgozásért felelős központja) túlműködése, valamint az amygdala és a prefrontális kéreg közötti gyengébb gátló kapcsolat. Ez hozzájárul a fenyegetések túlértékeléséhez és a tartós szorongásos állapot fenntartásához.

A hosszú távú kábítószer-használat, különösen a stimulánsok, jelentősen növeli a generalizált szorongásos zavar kialakulásának kockázatát. A túlzott koffein-, alkohol- és nikotin-fogyasztás szintén ronthatja vagy fenntarthatja a tüneteket. A benzodiazepinek rövid távon enyhíthetik a szorongást, azonban hosszabb távú, rendszeres használatuk rebound szorongást, toleranciát és függőséget okozhat, így a tüneteket akár súlyosbíthatja is.

A generalizált szorongás terápiája

Hogyan lehet meggyógyulni a szorongás állapotából? Az állandósult szorongáshoz hozzákapcsolódik az a kellemetlen élmény, hogy ettől az érzéstől nem lehet megszabadulni, nem lehet kikapcsolni a feszültséget. A személy a negatív fizikai érzetek mellett átéli a tehetetlenség érzését is, mivel az idegrendszer ilyenkor egyfajta „túlélő üzemmódban” ragad. Nem találjuk a szorongás/aggodalmaskodás „kikapcsoló gombját”.

A terápia során megkeressük ezt a „kikapcsoló gombot”. Ez sokszor kitartó terápiás együttműködést igényel, melynek célja az idegrendszer finomhangolása és a belső biztonságérzet visszanyerése. Nemcsak a tudattalan gyerekkori emlékek és az azokhoz társuló alapélmények/alapsémák feltárása indul el, hanem a berögzült gondolkodási és reflexminták kioldása is szerepet játszik. Emellett a kliensnek otthon is kitartóan gyakorolnia kell a megbeszélt házi feladatokat, hogy az agy neuroplaszticitását kihasználva új, megnyugtató válaszutak épüljenek ki. A komplex terápiás hatás – a növekvő önismeret és tudatosság, a felszínre hozott gyerekkori minták, valamint a fizikai tünetek enyhítésére alkalmazott relaxációs/meditatív technikák – együttesen hozza meg a gyógyulást.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Tapasztalatok alapján a pszichoterápia és a gyógyszerek együttes alkalmazása növelheti a terápia eredményességét, jelentősen csökkenni tudnak a szorongásos panaszok. Saját magunk is sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért. A koffein használatának korlátozása, valamint a naponta alkalmazott stresszkezelési technikák (pl. yin jóga vagy meditációs technikák, hála gyakorlatok, grounding) növelik a gyógyulás esélyét. A megfelelő stresszoldó technikák (napi meditáció és relaxáció, elengedés gyakorlatok) napi rutinba való beépítése gyakran tartósan csökkenteni a szorongásos panaszokat azzal, hogy az illető megtanulja hatékonyabban egyensúlyban tartani önmagát.

Pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia (CBT) generalizált szorongásos zavar (GAD) esetén

A kognitív viselkedésterápia egy nagyon gyakori és eredményes pszichoterápiás módszer az állandósult szorongásos zavarban szenvedők számára. Arra irányul, hogy a személy felismerje és megértse a negatív gondolatok mintázatát. A terápiában szoros együttműködés zajlik a terapeutával a tünetek csökkentése érdekében. A CBT rövid távú, készségfejlesztő módszer, amely konkrét eszközöket ad a problémák kezelésére, és segít a szorongás miatt elkerült tevékenységek fokozatos újrakezdésében.

A kezelés általában 10–20 pszichoterápiás ülést igényel.

A kognitív viselkedésterápia konkrétan milyen beavatkozásokat tartalmazhat ?

Relaxációs tréning: Akik sokat aggódnak, általában nagy izomfeszültséggel rendelkeznek. A CBT-beavatkozások bármelyikén átmenni nehéz anélkül, hogy először ne tanulnánk meg ténylegesen relaxálni, pihenni. A fizikai pihenés megkönnyíti az elme pihenését és az aggodalmak elengedését is, a kognitív átstrukturálás ennek talaján még hatékonyabb hatású.

A kognitív újrastrukturálás magában foglalja a nem megfelelő gondolkodásminták felülvizsgálatát és az új, hatékonyabb módszerek megtanulását a kihívást jelentő helyzetekre. Az általánosított szorongásos zavar esetén a kognitív újrastrukturálás kifejezetten a jövőre vonatkozó negatív előrejelzésekre / előrevetítésekre összpontosít és feltérképezi a kedvezőtlen negatív attitűdöket avval kapcsolatban, hogy a személy képesnek érzi-e magát a nehéz helyzetekkel való megbirkózásra.

Mindfulness tréning: A mindfulness egyszerűen azt a művészetet jelenti, hogy megtanuljuk felhívni a figyelmet a jelen pillanatra. Ez nagyon fontos készség lehet egy olyan személy számára, akinek az elméje egy folyamatos időutazásra törekszik. A jövőre irányuló aggodalmak tulajdonképpen az elme időutazása, ezt a működést kapcsolja ki az „itt és most meditáció”.

Szisztematikus expozíció: A szisztematikus expozíció olyan beavatkozás amely segít az embereknek, hogy szembenézzenek a félelmükkel és teszteljék saját szélsőségesen negatív /irracionális előrejelzéseiket. Általában ez azt jelenti, hogy el kell képzelni a legrosszabb forgatókönyvet, ami a legnagyobb szorongást okozza, és megbékéltetni avval a helyzettel mindaddig amíg az már nem vált ki szorongást. Az expozíció magában foglalhatja a konkrét viselkedési kísérleteket is a legnagyobb szorongást okozó vagy aggasztóbb helyzetben.

Problémamegoldó képzés: Az emberek gyakran aggódnak akkor, amikor krízisbe kerülnek, vagy túlterheltek a kötelezettségeik miatt. A problémamegoldó tréning hasznos lehet az objektív stresszorok csökkentésére. A stressz hatékony kezeléséhez szükséges készségek megtanulása révén az emberek nehéz helyzeteket is könnyebben elviselhetőnek érezhetik.

A szorongás gyógyszeres terápia

A generalizált szorongásos zavar kezelésére többféle gyógyszert is használnak, ezek: az antidepresszánsok, a szorongás elleni gyógyszerek, és bizonyos esetekben a nyugtatók.

Az antidepresszánsokat depresszió kezelésére használják, de a szorongás kezelésében is hatékonynak találták. Antidepresszánsok közé a szerotonin újrafelvételt gátló (SSRI) és szerotonin és norepinefrin újrafelvétel-gátló (SNRI) osztályok tartoznak. Gyakran néhány hetet vesz igénybe, hogy a tényleges terápiás hatásukat kifejtsék ezek a szerek. A szorongásgátló gyógyszerek is hatásosak a szorongás kezelésében. Az akut szorongásos rohamok során szedatív szert írnak fel az orvosok a szorongásos tünetek enyhítésére – bár ezeket szükség szerint és rövid távon kell alkalmazni. Korlátozott körülmények között orvosa előírhatja benzodiazepint a szorongásos tünetek enyhítésére. Ezeket a nyugtatókat általában csak az akut szorongás rövid távú enyhítésére használják, mivel ezek a gyógyszerek addiktív hatásúak.

Diagnózis és differenciáldiagnózis

A diagnózishoz a tünetek mellett klinikailag jelentős distressz vagy a mindennapi életfunkciók (munka, tanulmányok, kapcsolatok) károsodása is szükséges. Fontos kizárni egyéb állapotokat, például pajzsmirigy-túlműködést, szívritmuszavarokat, valamint más egyéb mentális zavarokat (pl. depresszió, OCD, PTSD).

Kockázati tényezők A genetikai hajlam mellett szerepet játszhatnak a gyermekkori traumatikus élmények, perfekcionista személyiség, alacsony önértékelés, krónikus stressz és családi minták.

Prognózis Korai felismerés és megfelelő kezelés esetén a generalizált szorongásos zavar jól kezelhető, sok esetben jelentősen csökkenthetőek vagy akár meg is szüntethetőek a tünetek.

Egyéb ajánlott önsegítő módszerek:

• Rendszeres testmozgás
• Légzés- és grounding technikák
• Aggodalom-napló vezetése
• Egészséges alvás- és táplálkozási rutin