Poszttraumás stressz zavar (PTSD)

Mit jelent a trauma? Miért okoz hosszú távon tüneteket?

Életünk során bármikor megélhetünk egy olyan váratlan, súlyos, letaglózó negatív eseményt, amely intenzitásában nagymértékben meghaladja a hétköznapi élményeket. Ilyenkor a feldolgozás nemcsak érzelmi, de fiziológiai szinten is nehézségekbe ütközhet, és a trauma hosszan tartó tüneteket idézhet elő. Sokszor az érintett személy évekig szenvedhet poszttraumatikus tünetektől anélkül, hogy tudná, hogy valójában a tüneteinek mi volt a kiváltó oka.

Mi a PTSD?

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) egy mentális zavar, amelyet szélsőséges katasztrofális események váltanak ki – és amelyeket a személy vagy maga élte át ő vett részt benne, de az is előfordulhat hogy csak tanúja, szemlélője volt az katasztrófának. Az esemény által kiváltott tünetek sokfélék lehetnek: jellemző az ún. flashback ( vagy felvillanó emlékek), a visszatérő rémálmok, a súlyos szorongásos tünetek, és/vagy a nehezen kontrollálható, kényszeresen visszatérő gondolatok az eseménnyel kapcsolatban. A tünetcsoportot és jelenséget évtizedekkel ezelőtt elsőként háborút megjárt veterán katonáknál detektálták, majd később kutatni kezdték a jelenséget.

Akut stressz szindróma vagy PTSD?

Akik átélnek egy traumatikus eseményt, azoknál természetes, hogy átmenetileg kizökkennek a megszokott mindennapi működésükből, és nehézségeik támadnak a mindennapos működésben és alkalmazkodásban. Idővel és megfelelő öngondoskodással azonban ezek a reakciók általában fokozatosan enyhülnek, és a személy állapota visszatér a korábbi egyensúlyi állapotba – sok esetben spontán javulással is.

Ha a tünetek az esemény után egy hónapon belül jelentkeznek és aztán spontán visszaáll a balansz, akkor általában akut stressz szindrómáról beszélünk. Amennyiben a tünetek egy hónapnál tovább fennállnak, vagy később jelentkeznek és jelentősen zavarják a mindennapi működést, akkor felmerül a PTSD ( poszttraumás stresszzavar ) gyanúja. Ebben az esetben pszichológus szakember segítségére lehet szükség, hogy hatékony kezelést kapjon az érintett, a tünetek csökkenjenek, és visszatérjen a normál pszichés működés.

A PTSD tünetei

A poszttraumás stressz tünetek általában a traumatikus eseményt követő egy hónapon belül jelentkeznek. Ritkán előfordulhat, hogy a jellegzetes tünetek évekig nem jelennek meg – ezt késleltetett kezdetű PTSD-nek nevezzük, amelynél a tünetek az eseményt követően legalább 6 hónappal azután kezdődnek.

Ezek a tünetek jellemzően a szociális kapcsolódási igényben, a munkahelyi teljesítménycsökkenésben és a párkapcsolati kapcsolódási készségben okoznak komoly problémákat, és emellett gyakran akadályozzák azt a képességünket is hogy gördülékenyen menedzseljük a mindennapos rutin feladatok elvégzését.

A PTSD tünetek négy fő kategóriába sorolhatók:

1. Betolakodó (intruzív) emlékek – a személy akaratlanul is újraéli a megtörtént eseményeket
2. Elkerülő magatartás ( elkerüli azokat a dolgokat ami emlékezteti a személyt a traumára)
3. Tartós negatív fordulat vagy változás a gondolkodásban és az alaphangulatban, állandósult szorongás és félelemérzés
4. Jelentős változások a fizikai és érzelmi reakciókban

A tünetek személyenként igen változatosak lehetnek, és ugyanannál a személynél is jelentősen módosulhatnak az idő során. Ami azonban jellemző, hogy a mindennapi működés és a rutin teendők ellátása jelentősen romlik. A személy gyakran nehezebben boldogul a szokásos napi feladatokkal, az alvás-ébrenlét ritmusa felborul, és a napi életritmus is kuszábbá ( dezorganizáltabbá) válhat.

Betolakodó emlékek

• Visszatérő, spontán, akaratlanul betörő, stresszt okozó emlékképek a traumatikus eseményről
• A traumatikus esemény élénk, valóságszerű újraélése, mintha az éppen most történne meg újra. Ezek az ún. flashbackek (vagy emlékbetörések), amelyek során a személy filmszerűen, intenzív érzékszervi részletességgel éli át az eseményt, gyakran elveszítve a kapcsolatot a jelen pillanattal.
• Zaklató, nyugtalanító álmok, rémálmok a traumatikus eseménnyel kapcsolatosan, ezek gyakran az alvás természetes ritmusát és fiziológiáját is megzavarják
• Gyakran előfordulnak erős, a kívülállók számára érthetetlen vagy a helyzethez nem illő érzelmi distressz valamint fizikai reakciók olyan ingerekre, amelyek a személyt viszont pont hogy a traumatikus eseményre emlékeztetik.

Elkerülő magatartás

A traumát átélt személyre jellemzően kialakul későbbiekben egyfajta „hosszútávú szövődményként” az elvonulás, bezárkózás és általános beszűkülés. Extrém esetekben drasztikus elidegenedés és elszigetelődés következhet be a kapcsolatokban, és ezek miatt átmeneti vagy tartós munkaképtelenség is kialakulhat.

Ez az elkerülő reakció többféleképpen megmutatkozhat, fontos hogy felismerjük:

• a traumát átélt személy megpróbálja elkerülni, hogy gondolnia kelljen vagy beszélnie kelljen a traumatikus eseményről
• Kerüli azokat a helyeket, tevékenységeket vagy embereket, amelyek őt a saját traumájára emlékeztethetik
• Előfordulhat, hogy a traumatikus eseményre nem tud visszaemlékezni (ez az ún. traumás amnézia)

Negatív változások a gondolkodásban és a hangulati életben

(Ezek a tünetek egyfajta passzivitást, apatikusságot, energiahiányt és enerváltságot tükröznek. )

• Negatív gondolkodás saját magáról, más emberekről és a világról
• Reménytelenség érzése a jövővel kapcsolatbanc
• Emlékezeti problémák, köztük a traumatikus esemény fontos részleteinek felidézési nehézsége
• Nehézség az intim kapcsolatok és kötődések fenntartásában
• Elkülönültség érzése a szociális közegtől is ( családtól és barátoktól) -romló kapcsolatok, közöny mások iránt
• Érdeklődés elvesztése korábban kedvelt, örömteli tevékenységek iránt
• Nehézség a pozitív érzelmek megélésében
• Az érzelmek tekintetében: fásultság, tompultság, kiégettség és apátia jellemző lehet

Változások a fizikai és érzelmi reakciókban

(Jellemző lehet a fokozott éberség, az ún. hipervigilancia és a túlaktiváltság.)

• Könnyen megriadnak bizonyos helyzetekben, komolyabb szorongásos rohamok is előfordulhatnak
• Fokozott beállítódás a veszély-érzékelésre, vegetatív testi tünetekkel kísérve
• Öndestruktív viselkedés (pl. túlzott alkoholfogyasztás, meggondolatlan autóvezetés)
• Alvászavar
• Koncentrációs nehézségek
• Irritabilitás, indulatkitörések, agresszív vagy antiszociális viselkedés
• Nyomasztó bűntudat és szégyenérzet

PTSD tünetek gyermekeknél (6 éves korig)

• A traumatikus esemény vagy egyes elemeinek újrajátszása ( rekonstruálása) játék közben
• Ijesztő álmok, amelyek szólhatnak a traumatikus eseményről, de attól eltérő témájúak is lehetnek

A tünetek intenzitása

A PTSD tünetek intenzitása idővel változhat, hullámzó jellegű lehet. Gyakran felerősödnek, ha az érintettet nagyobb általános stressz éri, vagy olyan helyzetekkel, ingerekkel találkozik, amelyek emlékeztetik a traumatikus élményre. Ezeket a helyzeteket a szaknyelvben triggereknek (kiváltó ingereknek) nevezzük.

Egy trigger olyan inger vagy helyzet, amely részben hasonlít az eredeti traumatikus eseményre, és ezáltal képes előhívni a traumatikus emléket valamint az ahhoz tartozó erős érzelmi és testi reakciókat.

Példák az ilyen triggerelő helyzetekre: Egy kipufogó hirtelen durranása harci jelenetet idézhet fel valakiben; egy szexuális erőszakról szóló híradás elolvasása eláraszthatja a saját támadásának emlékeivel az áldozatot.

Mikor kérjen segítséget? Mikor forduljon pszichológushoz?

Ha a traumatikus esemény után több mint egy hónapon keresztül zavaró, nyugtalanító gondolatok és erős érzelmek uralkodnak el a személyen, és úgy érzi, hogy nem tudja visszavenni az irányítást az élete felett, fontos minél előbb pszichológus szaksegítséget kérni.

Traumaterápiában jártas pszichológushoz vagy pszichoterapeutához fordulva jelentősen csökkenthető a PTSD tünetek súlyosbodásának kockázata.

A PTSD okai

Poszttraumás stressz zavar akkor fejlődhet ki, ha valaki átél egy súlyosan szorongató eseményt, de akkor is kialakulhat poszttraumás tünet ha „csak” tanúja lesz egy olyan eseménynek, amely súlyosan traumatizáló ( pl. valaki életét veszti, valaki halálos veszélybe kerül, vagy esetleg komolyan megsérül )

Nem lehet biztosan meghatározni, hogy miért egyes személyeknél alakul ki PTSD, de – mint a legtöbb pszichés zavarnál – a kiváltó okok összetettek:

• Stresszes életesemények, beleértve a traumák számát és súlyosságát amin egész életén keresztül végig ment
• Örökletes mentális sérülékenység az ún. mentális rizikó (pl. a családban előforduló depresszió vagy szorongás)
• Örökölt személyiségjellemzők (temperamentum, karaktervonások egy személynél)
• Az agy stresszválasz-szabályozásának egyéni sajátosságai, vagyis a személy egyéni fiziológiai/ biológiai válasza a stresszre

Rizikófaktorok

Különböző életkorú személyeknél egyaránt kialakulhat PTSD, de bizonyos tényezők növelik a valószínűségét:

• Intenzív és hosszan tartó trauma átélése
• Korábbi traumaélmény (pl. gyermekkori bántalmazás)
• nem megfelelő stresszmegküzdési képesség
• Fokozott traumaexpozícióval járó munkakör (pl. katonák, mentősök, tűzoltók)
• Van egyéb mentális probléma amivel a személy aktuálisan küzd ( például szorongás vagy depresszió)
• Pszichoaktív szer- vagy alkoholhasználat
• Gyenge szociális támogatórendszer ( család, barát, rokonok nem annyira elérhetőek)
• Mentális problémákkal terhelt családi háttér

Melyek a leggyakoribb traumatikus események?

Leggyakoribb objektív kiváltó okok, amik PTSD-t okozhatnak:

• Harci cselekmény, fegyveres konfliktus
• Gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás
• Szexuális erőszak
• Fizikai bántalmazás, fegyverrel való fenyegetés
• Súlyos baleset vagy katasztrófa

Emellett PTSD kialakulásához vezethet hozzátartozó halála, tűzeset, természeti katasztrófa, rablás, repülőbaleset, kínzás, emberrablás, életveszélyes betegség diagnózisa, terroresemény tanúként való megélése és egyéb, életet veszélyeztető extrém esemény is.

Szövődmények

A poszttraumás stressz zavar bomlasztó hatással lehet az érintett személy egész életére: a munkájára, kapcsolataira (beleértve a családot és a párkapcsolatot), egészségére és a mindennapi örömök megélésére.

Emellett maga a PTSD növeli a következő mentális problémák kockázatát is:

• Depresszió és szorongás
• Alkohol- vagy droghasználat
• Étkezési zavarok
• akut krízis

Prevenció – megelőzhető a PTSD?

Traumatikus esemény után sok embernél megjelennek PTSD-szerű tünetek: visszatérő gondolatok, félelem, szorongás, düh, depresszió, bűntudat. Ezek természetes válaszok a traumára, és az emberek többségénél nem fejlődik ki belőlük hosszú távú PTSD.

Az időben kapott támogatás – legyen az a család és barátok segítsége, vagy pszichológus szakember bevonása – megelőzheti az állapot romlását, és segít elkerülni az egészségtelen megküzdési módokat (pl. alkohol- vagy droghasználatot).

A PTSD kezelése

A poszttraumás stressz zavar eredményesen kezelhető pszichoterápiával és/vagy gyógyszeres (farmakoterápiás) kezeléssel.

A pszichoterápiás módszerek közül leginkább az alábbiak bizonyultak hatékonynak:

• EMDR-terápia (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing – szemmozgással végzett deszenzitizálás és újrafeldolgozás)
• Kognitív viselkedésterápia (CBT)
• Csoportterápia

Ha Ön vagy egy hozzátartozója PTSD tüneteitől szenved, forduljon bizalommal hozzánk – szakembereink tapasztaltak a traumafeldolgozás területén.

A Reikon Pszichológiai Központ tapasztalt pszichológus csapata Budapesten több helyszínen is elérhető, akik segítenek a PTSD kezelésében . Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy foglaljon időpontot on-line!