Túlzott dominancia és kontrolligény

Miért akarja egyes gyermekek irányítani mindent?

A kortárs kapcsolatokban a kölcsönösség és az együttműködés adja az alapot – mindkét fél hoz ötleteket, mindkettő enged néha, és a közös játék valóban közös alkotás. Amikor azonban egy gyermek következetesen uralni akarja a társas helyzeteket – ő dönt, ő szabja meg a szabályokat, és nem fogadja el mások javaslatait –, az súlyos akadályt jelent a valódi kapcsolatok kialakulásában.

A túlzott dominancia nem rossz szándékból fakad. Sokszor mélyen gyökerező szorongásból, kontrollvesztéstől való félelemből, vagy olyan korai tapasztalatokból táplálkozik, amelyek azt tanították a gyermeknek: ha nem ő irányít, valami rossz fog történni.

Mik a túlzott kontrolligény jelei?

A dominanciára hajlamos gyermeknél megfigyelhetők az alábbi viselkedésminták:

• minden közös játékban ő akarja meghatározni a szerepeket, szabályokat;
• mások ötleteit visszautasítja, a kompromisszumot nehezen tűri;
• ha elveszíti az irányítást, dühroham, veszekedés, sírás következik;
• ha nem az ő elképzelése szerint alakul a helyzet, abbahagyja a játékot vagy kilép a csoportból;
• a kortársak fokozatosan elkerülik, mert a vele való játék kimerítő és egyoldalú.

Hogyan hat ez a kortárs kapcsolatokra?

A hosszú távon domináns viselkedést mutató gyermek egyre inkább elszigetelődik – a kortársak megérzik, hogy a kapcsolat nem egyenlő, és inkább más társakat választanak. Ez paradox helyzetet teremt: a gyermek kontrolligénye valójában a kapcsolat elvesztéséhez vezet, ami még több szorongást és kontrolligényt szül.

Mi segíthet?

A terápiás munka során feltárjuk, mi áll a kontrolligény mögött – szorongás, bizalmatlanság, korábbi tapasztalatok –, és segítünk a gyermeknek megtanulni az elengedés képességét. Szerepjátékok, csoportos terápia és szülői konzultáció együttesen alkotják azt a keretet, amelyben a gyermek fokozatosan megtanulja, hogy a kölcsönösség nem veszélyes, hanem örömteli.

Ha gyermeke rendszeresen vezet minden játékot, és nehezen fogadja el mások ötleteit, érdemes szakemberrel konzultálni.

Kapcsolódó pszichológiai területek: szociális szorongás, szelektív mutizmus, autizmus spektrumzavar, elkerülő és szorongó kötődési minták.

Ha bármely fenti témával kapcsolatban kérdése van, vagy gyermeke számára segítséget keres, forduljon hozzánk bizalommal. Gyermekpszichológiai szakemberünk személyre szabott támogatást nyújt a gyermek és a család számára.