top of page

A tél beálltával hajlamosak vagyunk a rosszkedvre, a depresszióra. Gyakori jelenség az energia hiány, emellett életkedvünk is csökken. De hol a határ a lehangoltság és a depresszió között?

 

 

Somogyi Katalin klinikai szakpszichológussal beszélgettünk

  

 

A téli depresszió vagy más néven szezonális depresszió a sötét, téli hónapokban jelentkezik, a magyar lakosság 10-12 %-a szenved tőle. Az úgynevezett winter blues a világ egyes területein ismeretlen fogalom. A déli országokban ritkábban fordul elő, a skandináv országokban viszont sokkal gyakoribb, mivel ott kevesebb a fény mennyisége.

Mi az oka a téli depresszió kialakulásának?

Elsősorban a természetes fény hiánya, a nappalok rövidülése. A betegségnek biokémiai háttere van: a kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja a kedélyállapotot is. A biológiai okok mellett természetesen lelki tényezők is kihatással vannak kedvünkre, ezen tud változtatni a terápia.

Hogyan ismerhetjük fel a betegséget, mik a leggyakoribb tünetei?

A szezonális depresszió vezető tünete a hullámzó vagy tartósan negatív hangulat. További panaszok a fáradékonyság, levertség, energia hiány, kedvetlenség, érdektelenség, különféle szorongásos panaszok, ingerültség, türelmetlenség. A depresszív állapot kialakulását megnövekedett alvásigény, vagy ennek ellentéte, alvászavaros állapot jelzi. Az átvirrasztott éjszakák hátterében ilyenkor negatív gondolatok, visszatérő aggodalmak állnak.

Fontos tudni, hogy emellett még sokféle, kevésbé tipikus jel utalhat arra, hogy gond van. Minél kevésbé tipikusak a tünetek, annál nehezebb azonosítani a baj okát. A kevésbé tipikus jelek lehetnek a kezdeményezőkészség, lelkesedés csökkenése, az elvégzendő teendők halogatása, egyre kevesebb munkakedv. Visszahúzódóbb magatartás szociális közegben, bizonytalan eredetű testi panaszok megjelenése.

Mi különbözteti meg a szezonális depressziót a betegség súlyosabb válfajától, a klinikai depressziótól?

A klinikai depresszió jelentősen rányomja a bélyegét a mindennapokra, elsősorban a családi életre, és a munkára. Extrémebb módon csökken a munkateljesítmény, és akár a rendszeres napi életvitel is tarthatatlanná válik, a személy elhanyagolja környezetét és saját magát is, befelé fordul. A téli depresszióban ilyen súlyos problémák nem jelentkeznek, csak kisebb kedvetlenséget tapasztalunk.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Akár már enyhébb tünetek esetében is érdemes ezt meglépnünk, ha a kedvetlenség több mint 2 hétig fennáll. Ilyenkor akár 2-3 beszélgetés is sokat segít a változásban. Emellett kiemelt kezelési módok a pszichoterápia és a fényterápia, ezen túl pedig - szükség esetén - a gyógyszeres kezelés is szóba jön. Leghatásosabbak a kombinált kezelési módok.

Hogyan viselkedjünk a környezetünkben élő depressziós emberrel?

A  beteg a közvetlen környezetére kisebb-nagyobb mértékben terhelő hatással van, némely családtagoktól plusz erőforrások mozgósítását igényli. A konkrét megoldási javaslatok, tanácsok – szedd már össze magad típusú mondatok- legtöbb esetben hatástalannak bizonyulnak. A depressziós ember sokszor pontosan látja, hogy mit és hogyan kellene tennie, de ennek ellenére ezt mégsem tudja megvalósítani. A tanácsok helyett többet ér az empatikusan hozzáállás. Mivel a depressziós személy egy kicsit “gyermeki” tudatszintre kerül, a hozzátartozóknak ilyenkor “jó szülő” módjára kell viszonyulniuk: türelemmel, megértéssel, ugyanakkor nem elkényeztetve, kimozdíthatjuk a negatív állapotból.

Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében?              

  

Figyelje hangulatát, legyen tudatosabb. Ha észreveszi, hogy lehangoltabb, próbálkozzon javítani a helyzeten. Enyhébb depressziónál sokat segít a mozgás, mely endorfinokat szabadít fel. Tudatosan tervezzen aktív kellemes elfoglaltságokat, melynek kivitelezésére fordítson minél több időt!

Próbáljon sok időt természetes fényben, a napsütéses napokból minél többet a szabadban, friss levegőn tölteni, akár még hidegben is! A szürke napokon használjon minél több fényt otthonában és munkahelyén. Próbálja úgy átrendezni lakását, irodáját, hogy azok minél több természetes fényt kapjanak. 

Ha nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, ne rejtse el érzéseit. Sokan hasonló gondokkal küzdenek, jól jöhet, ha átbeszéli a dolgokat egy megfelelően empatikus hozzáállású, megbízható partnerrel.

A munkát és terhelést csökkentve, szánjon kicsit több időt magára. A színterápia is sokat segíthet: öltözzön színes ruhákba, sőt, dobja fel lakását is!

Forrás: Szimpatika Magazin 2013 decemberi szám

bottom of page