A módszer

A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy), röviden CBT egy verbális terápiás módszer, ami segít felismerni és megváltoztatni a rosszul rögzült gondolkodásmódot és a viselkedést, amely visszatérő problémákhoz vagy negatív élethelyzethez vezet.

A kognitív viselkedésterápia elméleti alapjait Aaron T. Beck fektette le az 1960-as években. A módszer a spontán destruktív gondolatok megváltoztatására összpontosít. A CBT segítségével a terápiában résztvevő kliensek beazonosítják, megkérdőjelezik, majd objektívebb, reálisabb gondolatokkal helyettesítik ezeket a káros gondolkodási mintákat.

A módszer célja

A kognitív viselkedésterápiát leggyakrabban szorongás és depresszió kezelésére használják, de hasznos lehet más mentális vagy akár fizikai egészségügyi probléma esetén is.

A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a kliens olyan technikákat sajátítson el, amelyekkel önállóan is képes tüneteinek csökkentésére. Az ülések során saját maga terapeutájává válik, önmagát “gyógyítja”. A CBT főleg azok számára ideális, akik a tünetek mielőbbi megszüntetésére törekednek, anélkül, hogy mélyre ásnának a probléma gyökeréig. Hatékony affektív és szorongásos zavarok kezelésében, egyes személyiségzavarok (elkerülő, kényszeres, dependens, érzelmileg labilis, hisztrionikus, paranoid) terápiájában is.  Bizonyítottan működőképes a gyermek- és serdülőkori problémák kezelésében, mint például szorongás, depresszió, kényszer, agresszivitás és magatartászavarok, tanulási nehézségek.

A CBT módszer a gyakorlatban

A kognitív viselkedésterápia módszere strukturált, rövid távú és tudományosan megalapozott. Az ülések során a kliens és a terapeuta együtt azonosítják be a maladaptív gondolatokat és cselekedeteket, valóságtesztelést végeznek ezeken, majd ha szükséges, felülvizsgálják azokat.  

A terápiás alkalmak általában négy fő komponensből állnak: pszichoedukáció, expozíció, kognitív átstrukturálás és szorongás menedzsment. A terapeuta elsőként informálja a klienst a jellemző tüneteiről, és hogy ezeket milyen módszerekkel kezelik majd. Elérik, hogy a kliens képes legyen tünetei megfogalmazására és a terápiás cél felállítására. 

Ezután a terapeuta kíséretével felidézi a számára nehézséget okozó eseményt, ezt a folyamatot házi feladatokkal egészítik ki. A továbbiakban a kliens megtanulja a negatív gondolatok felismerését és kezelését, továbbá megküzdési stratégiákat tanul, amelyekkel önállóan is képessé válik a szorongás csökkentésére és a félelem leküzdésére.