Mi a tanulási zavar?
Tanulási zavarról akkor beszélünk, (Sarkady-Zsoldos,1983), ha a gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentő eltérés van. Meg kell különböztetni az általános tanulási gyengeségtől, melynek hátterében alacsonyabb intelligencia áll.
Eredete neurológiai deficit, a születés előtt, alatt vagy után kialakuló sérülés, funkciózavar, de genetikai érintettség alapján is létrejöhet. A szülőkkel folytatott első interjú során sokszor kiderül, hogy a szűkebb vagy tágabb családban, már más is küzdött hasonló problémával.
A tanulási zavarok tünetei
Jellegzetes tünetegyüttesben nyilvánul meg, ezek az érzékelés zavarai, a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet és mozgásérzékelés, vagy a vesztibuláris (egyensúly érzékelés) zavara.
Lehetnek a beszédszerveződés, nyelvi készségek zavarai, mint a beszédészlelés, beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, artikuláció, (gyakran előfordulnak beszédhibák) és a szókincs területén.
Ráismer a leírtakra? Nem kell egyedül megküzdeni vele.
Találja meg a megfelelő szakembert, vagy foglaljon egy bevezető időpontot.
Gyakori az emlékezet gyengesége, illetve a lateralitás, a kéz dominancia kialakulásának nehézsége, és vagy a saját testén, térben való tájékozódás akadályozottsága. Gyakran megjelenik a mozgáskoordináció, a finommozgás zavara is.
Sajátságos magatartási kép jellemezheti, figyelemzavar, vagy hiperaktivitás is előfordulhat.
Ezek a részképességzavarok jelentősen megnehezítik a tanulást, az iskolai teljesítménnyel kapcsolatos sorozatos kudarcok hatására kialakulhatnak a másodlagos tünetek, az énkép, az önértékelés zavarai, melyek szorongást vagy agressziót váltanak ki.
A tanulási zavarok, mint a neve is mutatja, elsősorban az iskolai időszakot érintő problémák, de a korai időszakban alakulnak ki, maradványtünetei még a felnőttkorban is megtalálhatóak.
Speciális tanulási terápiákkal jól befolyásolhatóak, mely elsősorban gyógypedagógusi kompetencia, a másodlagos tünetek kezelése pszichológiai segítséget igényel.
Diagnózis és szakvélemény
A tanulási zavarok diagnosztizálása a kerületi, illetve a megyei szakértői bizottságok feladata, ahová a szülő vagy az iskola javaslatára kerül a gyermek. Itt részletes pedagógiai és pszichológiai vizsgálat után születik meg a szakvélemény.
A vélemény tartalmazza a vizsgálat tapasztalatainak részletes leírását, a diagnózist, esetenként diagnózisokat, valamint az iskola számára tanácsokat, javaslatokat is ad.
Amennyiben sajátos nevelési igényűvé válik (SNI), a pozitív diszkrimináció, a több idő és differenciált tananyag ajánlása mellett, az osztályozás alóli felmentésre is adhat javaslatot, melyet még az érettséginél is figyelembe kell venni.
Diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia
Az olvasás zavarát diszlexiának, az írásét diszgráfiának, a számolás zavarát pedig diszkalkuliának nevezzük.
A diszlexia tünetei:
- Betűtévesztések, betűcserék
- optikus típusú, ilyenkor a vizuálisan hasonlónak látott kép a tévesztés alapja, pl: t-f
- akusztikus típusú, amikor a hasonló hangzású betűket cseréli fel, gyakran a zöngés-zöngétlen hangokat, pl: t-d, k-g
- optikus-akusztikus tévesztések, pl: p-b, m-n
- magánhangzó tévesztések, pl: u-ü, ó-ő
- Betűk, szótagok betoldása, elhagyása, szótagcserék, pl: ablak-abak-abalak
- Szavak torzítása, sokszor a felismerhetetlenségig, mely a hibás kombinációból ered, pl: lendkerekes-lekerekek, Reverzió, iránytévesztési nehézségből adódik, pl: ló-ól, tál-lát
- Szövegértési nehézség, amikor pontosan olvashat, de nem érti amit olvasott. Ennek oka, hogy az olvasás technikai kivitelezése még olyan nehéz számára, hogy leköti minden figyelmét, ezért a tartalomra már nem tud figyelni.
- Lassú olvasási tempó jellemzi, lemarad az osztálytársaitól, nem tudja követni a tanítás folyamatát.
A diszgráfia tünetei:
- Alaki diszgráfia:
Az írásképük jelentősen eltér a szabályos formától. Nehezen tájékozódik a vonalrendszerben, vonalvezetése görcsös, ami sokszor rossz ceruzafogással társul. Betűalakjai szabálytalanok, esetenként nehezen olvashatóak vagy felismerhetetlenek. A betűk kapcsolása pontatlan.
- Tartalmi diszgráfia:
Betűtévesztések, betűcserék
A magánhangzók hosszúságát rosszul érzékeli és írja le.
Betoldások, kihagyások, szótorzítások.
A mondat tagolásának problémái, egybe és külön írási nehézségek.
A nyelvtani-helyesírási szabályok alkalmazása nehézséget okoz számukra.
- Lassú írástempó, lemarad az osztálytársaitól, nem tudja követni a tanítás folyamatát.
A diszkalkulia tünetei:
- Számfogalma kialakulatlan, vagy csak később alakul ki, a számok és a mennyiségek közötti összefüggéseket nehezen érti meg.
- A számok leírásánál, olvasásánál könnyen hibázik.
- Számjegyeket gyakran kihagy, vagy felcserél. Ugyanúgy, mint az olvasás és írás zavarnál, előfordulhatnak optikus, akusztikus és iránytévesztési nehézségek, például: 6-5, 7-4, 6-9, 16-61. Bizonyos számok számjegyeit felcseréli, reverzál, jobbról balra halad, például 16-61.
- Nehézségei vannak a számsorok alkotásával, könnyen hibázik.
- A számolási szimbólumokat, műveleteket nem mindig ismeri föl, illetve fölcseréli ezeket egymással.
- A szorzó és bennfoglalótábla megtanulása komoly nehézséget jelent.
- Nehézségei vannak a tízes számkörből a százasba, ezresbe és a további átlépésnél.
- Szöveges feladatot nehezen értelmez, műveletté nehezen alakít át.
- A mértékegységekkel való számolás különösen nehéz számára.
- Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a részeredményeket.
- A rendszeres gyakorlás mellett sincs jelentős fejlődés, nehezen tanul meg valamit, de ha megtanulta, azt is könnyen elfelejtheti.
- Önellenőrzést nem végez, hibáit nem veszi észre, nem korrigálja.
- Nagyon sok időre van szüksége a számolási feladatok megoldásához, még akkor is, ha megfelelő a megoldás, hamar kifárad.
Amennyiben enyhébb, sokszor csak átmeneti tanulási problémával küzd egy gyermek, nem tanulási zavarról, csak tanulási nehézségről beszélünk, mely az olvasás, írás és számolás területén jelentkezhet.
Ők a BTMN-es tanulók, beilleszkedést, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, vizsgálatukat a kerületi vagy megyei pedagógiai szakszolgálat végzi. A vizsgálat után nem kapnak osztályozás alóli felmentést, de a pozitív diszkrimináció, a több idő és differenciált tananyag őket is megilleti.
Esettanulmány: Dávid története
Végül szeretném egy tanulási nehézséggel küzdő tehetséges kisfiú terápiás esetét bemutatni:
Amikor a tehetség nem tud kibontakozni – Dávid, egy olvasás-írás nehézséggel küzdő kisfiú esete
Az elmúlt évtizedek során sok gyermekkel találkoztam, diagnosztika vagy terápia során. Egy jó diagnózis már önmagában is terápiás hatású, ha a probléma oka fel- és megismerhető, így a gyermek és a szülő számára a félelmek megfogalmazhatóvá válnak.
Dávid első osztályba járt, a tanév a vége fele közeledett, amikor megismertem. Kimagasló értelmi képességgel rendelkezett, intellektusa messze meghaladta az átlagos szintet, IQ-ja a 140-hez közelített. Ennek ellenére tanulási nehézséggel küzdött.
Matematikából versenyeket nyert, verbális képességei rendkívül fejlettek voltak, szívesen és igen jól, gazdag szókinccsel kommunikált, de mégis olvasás-írás nehézségei voltak.
Ezek a nehézségek a többi gyerekhez viszonyítva látszólag nem voltak olyan súlyosak, de ennek a nagyon okos kisfiúnak ez a probléma súlyosan traumatizáló hatású volt. Első alkalommal úgy érkezett hozzám, hogy húzta a lábát és majdnem sírt, mert annyira fájt.
Az óra végén, mikor már megnyugodott, lábfájása is eltűnt.
Megbeszéltük a nehézségét és annak okát, a segítség lehetőségeit.
Dávid problémájának oka balkezességével és jobb szem dominanciájával függött össze, ezért iránytartási nehézséggel küzdött, ami az olvasás-írás tanulását nehezítette.
A terápia során azt volt a legnehezebb megértetni vele, hogy bár a gondolkozása gyors volt, a gondolatai szinte repültek, ugyanígy az olvasása is gyors volt, de pontatlan. Első osztály végére már eljutott arra a szintre, hogy elolvasott egy könyvet, nagyjából meg is értette, de a pontatlan olvasás miatt csak felületesen.
A legnagyobb feladat az ő esetében olvasásának „lassítása” volt, amit kezdetben nehezen értett meg, sokszor elvesztette a kedvét, elkeseredett. Mikor a sikereket ő is érzékelte, motiválttá, együttműködővé vált.
A terápia végére teljesen megszűntek a problémái, 100 % körüli magyar felméréseket írt, kitűnő tanuló volt, jelenleg már orvostanhallgató.
Terápia hiányában ez a kisfiú kimagasló képességei ellenére sem tudott volna jól haladni az iskolában, az osztályban nem biztos, hogy feltűnt volna a problémája, hiszen a jó képességével kompenzált. Ezért különösen veszélyeztetettek ezek a gyerekek. Szerencsére az ő esetében az olvasás-írás tanulás kezdeti időszakában sikerült segítséget nyújtani, ezért a másodlagos magatartási problémák, az agresszió és/vagy szorongás, önértékelési zavar nem alakulhatott ki.
Az első lépés a felismerés. A második a segítségkérés.
A REIKON Pszichológiai Központban több mint 100 szakember dolgozik. Egyéni terápia, csoportos forma vagy pszichiáter konzultáció — abban segítünk, hogy visszanyerje a belső biztonságát.
Gyakori kérdések
Mikor érdemes szakemberhez fordulni tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kapcsolatban?
Akkor érdemes szakembert keresni, ha a tünetek tartósak, eluralják a mindennapi életet vagy a kapcsolatokat, és saját erőből nem tud rajtuk úrrá lenni.
Ha a működése a munkában, a tanulásban vagy az otthoni környezetben már korlátozott, ne várjon — minél előbb kezdődik a támogatás, annál hatékonyabb a folyamat.
Mennyi idő alatt javul az állapot?
Az időtartam egyénenként eltér.
Az első érzelmi megkönnyebbülés gyakran már néhány alkalom után jelentkezik — már a megértés és a kimondás is sokat segít.
A mélyebb terápiás munka általában hónapokig tart, és az állapot tartós javulását hozza.
Egyéni vagy csoportos terápia segít jobban?
Mindkettő lehet jó megoldás.
Egyéni terápia akkor különösen indokolt, ha mélyebb, személyes feldolgozásra van szükség.
Csoportos forma akkor segíthet, ha a sorstársak közötti tapasztalatcsere és a támogató közeg fontos része lehet a folyamatnak. Az első konzultáció során közösen eldöntjük, melyik forma illeszkedik leginkább a helyzethez.
Milyen szakember és milyen módszer segíthet?
Klinikai szakpszichológusok, pszichoterapeuták és — kísérő tünetek esetén — pszichiáter szakorvosok foglalkoznak ezzel a problémakörrel.
A módszerek közül különösen hatékonyak a kognitív viselkedésterápia (CBT), a sématerápia, valamint a trauma-fókuszú megközelítések.
A szakember-keresőben a „tanulási zavarok” szűrővel találja meg a releváns kollégákat.
Kell-e hozzá gyógyszer?
Nem minden esetben. A pszichoterápia az elsődleges kezelési forma, és sok esetben önmagában is elegendő. Gyógyszerre akkor kerülhet sor, ha kísérő tünetek (súlyos szorongás, depresszió, alvászavar) indokolják.
A pszichiáter szakorvos és a pszichológus körültekintően közösen egyeztetik.
Mit tehet a hozzátartozó?
A leghasznosabb a türelmes, ítélkezésmentes jelenlét. Ne bagatellizálja a tüneteket („szedd össze magad”), és ne is essen pánikba — a nyugodt támogatás sokat segít. Ha a hozzátartozói teher túl nagy, érdemes számára is pszichológiai konzultációt kérni.