Képzelje el, hogy új munkahelyén belép egy megbeszélésre. A kollégái kedvesek, bátorítóan mosolyognak, Önben mégis hirtelen megfeszül valami. Semmi különös nem történik, mégis megjelenik az ismerős gyomorszorítás – mintha a teste hamarabb reagált volna a helyzetre, mint ahogy tudatosan végiggondolhatta volna.
Ilyenkor néha nem is az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan miért reagálunk így, hanem az, hogy felismerjük: attól, hogy valami emlékeztet valamire, még nem ugyanaz.
Az emberi agy mintázatokban gondolkodik. Ez sok szempontból hasznos: segít gyorsan eligazodni a világban, felismerni az ismerős helyzeteket, és nem kell minden alkalommal a nulláról értelmeznünk mindent. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a nagyon hasonló emlékeket valahogy mégis el tudjuk különíteni egymástól.
Gondoljunk csak arra, hogy hetente többször megállunk a kedvenc bevásárlóközpontunknál, de az autót mindig másik helyre parkoljuk. Ahhoz, hogy a boltból kijövet autónk mostani helyzetét találjuk meg, és ne oda induljunk, ahol múlt héten álltunk meg, az agynak észlelnie kell a hasonló helyzetek közötti különbségeket is.
Ez a képesség a mindennapokban rendkívül fontos. Nemcsak a parkolóban segít, hanem emberi helyzetekben is: abban, hogy észrevegyük, egy mostani szituáció hasonlíthat ugyan valamire a múltból, de nem feltétlenül ugyanaz. Ez azonban nem mindig működik egyformán jól. Egy új, de ismerős munkahelyi helyzet például könnyen megmozgathat régi rossz emlékeket, feszültségeket, korábbi kellemetlen tapasztalatokat. Ilyenkor előfordulhat, hogy valami olyasmit is fenyegetőnek érzünk, ami valójában nem veszélyes, csak emlékeztet valamire, ami egyszer az volt.
A pszichológiai kutatások egy része arra utal, hogy a hangulatunk összefügghet ezzel a folyamattal. A vizsgálatok szerint minél erősebbek valakinél a depresszív tünetek, annál nehezebb lehet számára az egymáshoz nagyon hasonló emlékek pontos elkülönítése [1-4]. Ez nem feltétlenül csak a klinikai szintű depresszió esetén jelenhet meg: enyhébb, de tartósan negatív hangulati állapot mellett is megfigyelhető lehet hasonló tendencia.
A kép azonban nem ilyen egyszerű. Egyes kutatások azt is felvetik, hogy érzelmileg terhelt, negatív emlékek esetén másképp működhet ez a folyamat, mint semleges helyzeteknél [5-7]. Ezen kutatások eredményei szerint azoknál az embereknél, akiknél a depresszió szintje magasabb, a negatív emlékek egymástól való elkülönítése akár kifejezettebb is lehet, miközben a semleges helyzetek közötti különbségek felismerése nehezebbé válhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden depressziós ember „rosszul emlékszik”, vagy hogy a hangulat egyszerűen eltorzítja a valóságot. Inkább arról van szó, hogy lelkiállapotunk befolyásolhatja, mennyire könnyen kapcsoljuk össze a jelent a múlttal, és milyen jelentést adunk annak, ami éppen történik velünk.
Néha pedig a legfontosabb felismerés valóban az, hogy egy helyzet felidézhet bennünk valamit a múltból, de attól még nem ugyanaz a történet ismétlődik.
[1] Déry et al. (2013). Adult Hippocampal Neurogenesis Reduces Memory Interference in Humans: Opposing Effects of Aerobic Exercise and Depression. Frontiers in Neuroscience, 7(66).
[2] Fujii et al. (2013). Depressive mood modulates the anterior lateral CA1 and DG/CA3 during a pattern separation task in cognitively intact individuals: A functional MRI study. Hippocampus, 24(2), 214-224.
[3] Semenova, A. (2014). Higher depression scores are associated with lower pattern separation performance in humans. Lunds University, https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=5474192&fileOId=5474194
[4] Shelton, D. J., & Kirwan, C. B. (2013). A possible negative influence of depression on the ability to overcome memory interference. Behavioural Brain Research, 256, 20-26.
[5] Hayes et al. (2023). Emotion regulation during encoding reduces negative and enhances neutral mnemonic discrimination in individuals with depressive symptoms. Neurobiology of Learning and Memory, 205, 107824.
[6] Leal et al. (2014). Pattern separation of emotional information in hippocampal dentate and CA3. Hippocampus, 24(9), 1146-1155.
[7] Leal et al. (2014). Asymmetric effects of emotion on mnemonic interference. Neurobiology of Learning and Memory, 111, 41-48.
Bővebben a témáról: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1155/da/8826935
Szerző: Kaszás Alexandra
