EMDR terápia: hogyan gyógyítja a traumát a szemmozgással?
Valószínűleg Önnek is van egy-két emlék, amely jobban fáj, mint kellene. Egy régi szégyen, egy baleset pillanata, egy kapcsolatból maradt seb – amelyek akkor is előtörnek, ha már rég „le kellett volna zárni" őket. Nem gyengeség, nem akaraterő hiánya – az ag…
Valószínűleg Önnek is van egy-két emlék, amely jobban fáj, mint kellene. Egy régi szégyen, egy baleset pillanata, egy kapcsolatból maradt seb – amelyek akkor is előtörnek, ha már rég „le kellett volna zárni” őket. Nem gyengeség, nem akaraterő hiánya – az agy egyszerűen másképp tárolja a feldolgozatlan emlékeket. Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) terápia pontosan erre a jelenségre ad választ: egy neurotudományosan megalapozott, a WHO és az APA által egyaránt elismert módszer, amely a bilaterális stimuláció segítségével segíti az agyat elvégezni azt a feldolgozási munkát, amelyre egyedül – sokszor évek alatt sem – volt képes.
Ez a cikk nem csak súlyos traumák után keres megoldást. Az EMDR mindannyiunknak szól – mert mindannyiunknak vannak olyan emlékek, amelyek még mindig hatnak ránk, még ha nem is neveznénk őket traumának.
Mit fog megtudni ebből a cikkből?
- Mi az EMDR terápia, és mi különbözteti meg más módszerektől
- Miért „ragad be” az agy traumás és stresszes emlékek esetén
- Az EMDR kezelés 8 fázisa érthetően elmagyarázva
- Mire bizonyítottan hatékony – és miért szól mindenki számára
- Egy kipróbálható stabilizációs gyakorlat: a Bölcsek Tanácsa
- Mit várhat az első EMDR-üléstől a REIKON-ban
Mi az EMDR terápia?
Az EMDR – teljes nevén Eye Movement Desensitization and Reprocessing, magyarul szemmozgással végzett deszenzitizáció és újrafeldolgozás – egy pszichoterápiás módszer, amelyet Francine Shapiro amerikai pszichológus dolgozott ki 1987-ben. Shapiro véletlenszerűen fedezte fel, hogy meghatározott szemmozgások végzése közben a zavaró gondolatok intenzitása csökkent – ebből az észrevételből nőtt ki az a strukturált terápiás protokoll, amelyet ma a világ egyik legelismertebb traumakezelési módszereként tartunk számon.
Az EMDR mára nem csupán elterjedt, hanem minden releváns nemzetközi szervezet által ajánlott módszer. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-ban a PTSD kezelésének első vonalbeli terápiájaként ajánlotta. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) és a brit NICE (National Institute for Health and Care Excellence) szintén a bizonyítottan hatékony traumaterápiák listáján szerepelteti. Magyarországon a módszer egyre szélesebb körben elérhető – a REIKON Pszichológiai Központban egy dedikált EMDR-szakmai team dolgozik, amely rendszeres szupervízió mellett végzi ezt a munkát.
Fontos eloszlatni egy visszatérő tévhitet: az EMDR nem hipnózis, nem relaxáció és nem valamilyen misztikus beavatkozás. Egy strukturált, 8 fázisból álló terápiás protokoll, amelynek minden lépése mögött közel négy évtizednyi kutatás áll. Az ügyfél végig ébren és tudatánál van, aktív résztvevője a folyamatnak.
Miért nem tud az agy egyedül feldolgozni egy traumát?
Ahhoz, hogy megértsük, miért működik az EMDR, először érdemes megérteni, mi történik az agyban trauma – vagy akár erős stresszhatás – idején.
Normális körülmények között az agy folyamatosan feldolgozza a tapasztalatokat: az élményt beilleszti a meglévő emlékrendszerbe, elveszi az érzelmi töltetet, és mintegy „archívumba” helyezi. Ezt a folyamatot az éjszakai REM-alvás is segíti – nem véletlenül figyelték meg a kutatók, hogy az EMDR bilaterális stimulációja és az alvás közbeni szemmozgás idegrendszeri mechanizmusai meglepően hasonlítanak egymásra.
Trauma, súlyos stressz vagy megrázó élmény esetén ez a feldolgozási folyamat megszakad. Az emlék – az összes hozzá tartozó képpel, testérzettel, hanggal, érzelemmel – „befagyott” állapotban rögzül az agyban. Nem úgy tárolódik, mint egy normális emlék („egyszer voltam egy balesetnél”), hanem úgy, mintha folyamatosan most történne. Ez magyarázza, miért ugranak be évtizedekkel később is olyan élénken bizonyos helyzetek, miért ugrik meg a pulzus egy váratlan hangra, vagy miért érzünk indokolatlannak tűnő szégyent, dühöt, tehetetlenséget bizonyos szituációkban.
Shapiro ezt az Adaptív Információfeldolgozás (AIP) modelljével írta le: az agy természetes feldolgozórendszere blokkolt állapotba kerül, és az EMDR feladata ennek a blokknak a feloldása – nem az emlék törlésével, hanem azzal, hogy az agy elvégezze a munkát, amelyet önmagától nem tudott befejezni. Az emlék megmarad, de megszűnik fájni.
Egy fontos felismerés: Nem szükséges „objektíven nagy” traumának lennie ahhoz, hogy egy emlék feldolgozatlan maradjon. Amit az egyik ember könnyen feldolgoz, az a másiknak – az életkora, korábbi sérülései, a kapott támasz hiánya vagy az ismétlődés miatt – mélyen bevésődhet. A trauma szubjektív – az agy és az idegrendszer reakciója a mérvadó, nem a külső ítélet.
Az EMDR terápia 8 fázisa lépésről lépésre
Az EMDR nem egyetlen alkalom, hanem egy jól strukturált folyamat. A protokoll 8 jól elkülönülő fázisból áll – ezek biztosítják, hogy a feldolgozás biztonságosan, fokozatosan és hatékonyan történjen.
1. fázis – Anamnézis és kezelési terv
A terapeuta megismeri az élettörténetet, a panaszokat és az erőforrásokat. Közösen meghatározzák a feldolgozandó célpont-emlékeket – ezek nem feltétlenül a legdrámaibb pillanatok, hanem azok, amelyek a mai napig a legerősebben hatnak a mindennapi életre, kapcsolatokra, önképre.
2. fázis – Felkészítés és stabilizáció
Mielőtt bármilyen feldolgozás elkezdődne, a terapeuta gondoskodik arról, hogy az ügyfél rendelkezzen belső stabilizációs eszközökkel. Ilyenkor sajátítja el például a biztonságos hely technikát – egy mentális erőforrást, amelyhez bármikor visszatérhet, ha a feldolgozás intenzívvé válik. Ez a fázis hetek vagy akár hónapok is lehet komplex trauma esetén – a biztonságos alap felépítése nem megspórolható lépés.
3. fázis – Értékelés
Az adott célpont-emlékkel kapcsolatban azonosítják a negatív hiedelmeket (pl. „Tehetetlen vagyok”, „Az én hibám volt”, „Nem vagyok elég jó”), a kívánt pozitív kogníciót, az érzelmeket és a testi érzetek lokalizációját. Ez az előkészítés teszi lehetővé a pontos és hatékony feldolgozást.
4. fázis – Deszenzitizáció
Ez az EMDR „szíve”. A terapeuta bilaterális stimulációt alkalmaz – leggyakrabban szemmozgást (a kliens a terapeuta ujját vagy egy fényt követi), de lehet kopogtató ingerek (a két kézfejen felváltva) vagy alternáló hangingerek is. Eközben az ügyfél lazán fókuszál a célpont-emlékre. A stimuláció sorozatokban zajlik, köztük rövid szünetekkel és visszajelzéssel. Az emlék fokozatosan elveszíti érzelmi és testi töltését – amit a kliens maga is nyomon követ.
5. fázis – Beplántálás
A pozitív hiedelem megerősítése: a feldolgozott emlékhez kapcsolva egy új, egészséges meggyőződés rögzül. A „Tehetetlen voltam” helyébe kerülhet: „Megtettem, amit tudtam” – és ez nem csupán intellektuálisan igaz, hanem érzelmileg is valóssá válik.
6. fázis – Testszkennelés
A terapeuta végigvezeti a klienst a testén: maradt-e valahol feszültség, kellemetlen érzet? Ha igen, az is feldolgozásra kerül. Ez a fázis biztosítja, hogy az emlékhez kapcsolódó testi reprezentáció is feloldódjon.
7. fázis – Lezárás
Minden ülés egy stabilizációs szakasszal zárul. Az EMDR-feldolgozás az ülés után is folytatódhat – álmokban, felvillanó képekben, új gondolatokban. Ez normális jelenség, amelyre a terapeuta előre felkészíti az ügyfelet, és amelyet a következő ülésen megbeszélnek.
8. fázis – Újraértékelés
A következő ülésen a terapeuta ellenőrzi, hogyan alakultak a feldolgozott emlékek, és szükség esetén folytatja a munkát. Ez a fázis teszi lehetővé, hogy a terápia valóban mély és tartós változáshoz vezessen.
💡 Fontos tudni: Az EMDR nem jelenti, hogy újra teljesen át kell élni a traumát. A folyamat kontrollált és biztonságos – az ügyfél mindig jelezheti, ha megállásra van szüksége.
Mire hatékony az EMDR? – Miért szól mindenkihez
Az EMDR-t sokan a „háborús veteránok terápiájaként” ismerik – ez a kép azonban erősen elavult. A módszer mögötti kutatások az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővítették az alkalmazási területét.
A komplex trauma valósága
A pszichológia ma egyértelműen különbséget tesz az egyszeri trauma (baleset, természeti katasztrófa, egyszeri erőszak) és a komplex trauma között. A komplex trauma ismétlődő, tartós, sok esetben korai életkorban elszenvedett sérülések összessége: érzelmi elhanyagolás, inkonzisztens szülői jelenlét, krónikus megalázás, zaklatás, a biztonságos kötődés hiánya. Ezek sokszor nem „látványos” események – mégis mélyen befolyásolják, hogyan látjuk magunkat, hogyan viszonyulunk másokhoz, és hogyan kezeljük a stresszt felnőttként.
A komplex trauma nyomait hordozhatja magában bárki, aki gyermekként nem érezte magát elég biztonságban vagy szeretettnek, aki hosszabb ideig élt megterhelő vagy kiszámíthatatlan környezetben, aki sorra kapott olyan üzeneteket, hogy „nem elég jó” vagy „teher” – és aki felnőttként úgy érzi, ezek az üzenetek valahogy még mindig szólnak.
Ez azt jelenti, hogy az EMDR nem csak a diagnosztizált PTSD-vel élőknek szól. Szól azoknak is, akik önbizalomhiánnyal küzdenek, akik kapcsolataikban ismétlődő mintákba kerülnek, akiket az ismeretlen intenzíven szorongat, vagy akik egyszerűen úgy érzik: valami régi még mindig fogja őket – de nem tudják, mi.
Bizonyítottan hatékony területek:
- Poszttraumás stressz zavar (PTSD), egyszeri és komplex egyaránt
- Pánikrohamok és fóbiák
- Krónikus szorongás és generalizált aggodalom
- Gyász és veszteség feldolgozása
- Kiégés és krónikus stressz
- Önbizalomhiány, ismétlődő negatív önképek
- Kapcsolati sérülések, kötődési zavarok
- Gyermekkori emlékekből fakadó felnőttkori minták
Egy kipróbálható gyakorlat: a Bölcsek Tanácsa
Forrás: Baranowsky, A. B. & Gentry, J. E. (2015). Trauma Practice. Hogrefe.
Az EMDR terápia stabilizációs szakaszában a terapeuta számos erőforrás-erősítő technikát tanít meg. Az egyik leghatékonyabb – és önállóan is alkalmazható – ezek közül a Bölcsek Tanácsa.
Mikor érdemes alkalmazni?
A gyakorlat különösen hasznos, ha hétköznapi nehézségekkel küzd és tehetetlennek érzi magát, ha magányosnak érzi magát és úgy éli meg, nem képes megfelelni az elvárásoknak, vagy ha a negatív belső hang kerekedik felül. 10 éves kortól bármely életkorban alkalmazható.
A Bölcsek Tanácsa összeállítása
Írja fel azoknak az embereknek a nevét, akik az élete során hozzájárultak lelki egészségéhez és önértékeléséhez, vagy akikre mindig is csodálattal tekintett. Ezek lehetnek valós személyek, akikkel korábban kapcsolatban volt, támogatták Önt és nem ítélkeztek felette. De lehetnek fontos személyek a vallási közösségéből, a történelemből, az irodalomból vagy a médiából is – akikre felnéz. Minél több nevet ír fel, annál erősebb lesz a tanácsa. Egyetlen feltétel: csak pozitív, támogató személyek kerüljenek a listára.
A gyakorlat menete
Amikor feszültnek érzi magát, vagy nehéz döntés előtt áll, keressen egy nyugodt helyet, helyezkedjen el kényelmesen, és csukja be a szemét. Gondolatban keresse fel a biztonságos helyét – azt a belső teret, ahol védettnek és jól érzi magát.
Érezze ennek a helynek a nyugalmát és biztonságát, majd idézze meg a Bölcsek Tanácsát: képzelje el, ahogy összegyűlnek ezen a helyen. Üdvözölje mindegyiküket egyenként, jól nézze meg, szólítsa nevükön. Ha valakivel kapcsolatban nem érzi jól magát, kérje meg, hogy hagyja el a tért – és forduljon azok felé, akik közt biztonságban érzi magát.
Hallgassa, ahogy a tanács tagjai kedvesen szólnak Önhöz és támogatják Önt. Hagyja, hogy leülepedjenek a szavak, érezze a nyugodt és támogató légkört. Majd tegye fel kérdéseit – és hagyja, hogy válaszoljanak.
Ez a gyakorlat önállóan is alkalmazható erőforrásként, de EMDR-terápiában a terapeuta segít személyre szabni és elmélyíteni. Ha az imaginációs tér felépítése nehéznek bizonyul, az is fontos jelzés, amellyel érdemes a terapeutával foglalkozni.
Hogyan zajlik egy EMDR-ülés a REIKON-nál?
A REIKON Pszichológiai Központban egy dedikált EMDR-szakmai team dolgozik – ez nem csupán azt jelenti, hogy több szakember alkalmazza a módszert, hanem hogy rendszeres közös szupervíziót, esetmegbeszéléseket és szakmai fejlesztést folytatnak. Az EMDR nem alkalmi eszköz a REIKON-nál, hanem egy gondosan ápolt szakmai kompetencia.
Az első alkalom nem a feldolgozással kezdődik. A terapeuta megismeri Önt, a panaszokat, az élettörténetet – és elsősorban biztonságos terápiás kapcsolatot épít. Senkit nem „dobnak mélyvízbe”. A stabilizáció és a biztonság megteremtése megelőzi a feldolgozó munkát.
Hány ülés szükséges?
Egyszeri, körülhatárolt traumánál akár 6–8 ülés is elegendő lehet. Komplex trauma esetén – ahol sok réteg és sok feldolgozatlan emlék vár – 20–30 vagy több ülésre is szükség lehet. A tempót mindig az ügyfél és a terapeuta közösen szabályozzák; nincs siettetés.
Online is elérhető. Az online terápia keretében EMDR is végezhető – a terapeuta a képernyőn mutat ingert, vagy alternáló hangot alkalmaz. Sok kliens ugyanolyan hatékonynak találja, mint a személyes formát, és a rugalmasság sokak számára valóban lehetővé teszi a részvételt.
Mit érezhet az ülés után?
Fáradtságot, esetleg furcsa képeket, élénk álmokat – ezek a feldolgozás folytatódásának jelei, és teljesen normálisak. A terapeuta mindig felkészíti erre, és az ülés lezárásakor biztosítja, hogy stabil állapotban hagyja el a rendelőt.
EMDR és más módszerek – mikor melyiket?
Az EMDR nem az egyetlen hatékony traumaterápia – de vannak helyzetek, amikor kifejezetten ez az első választás.
A kognitív viselkedésterápia (CBT) kiválóan működik gondolkodási minták átstrukturálásánál, konkrét viselkedéses célok esetén. Az EMDR viszont hatékonyabb lehet ott, ahol az emlékek erős testi-érzelmi töltetet hordoznak, és a puszta „gondolkodással” vagy felismeréssel nem lehet elérni őket. A két módszer nem zárja ki egymást – sok terapeuta ötvözi, és sok ügyfél CBT előzmény után kerül EMDR-hez, amikor az intellektuális belátás megvolt, de a változás mégsem állt be.
Az EMDR jellemzően az első választás, ha konkrét traumatikus emlékek azonosíthatók a panaszok hátterében, ha a kliens értelmileg már „feldolgozta” az eseményt, mégis intenzív érzelmi vagy testi reakciói vannak, illetve ha korábbi terápiás próbálkozások nem hoztak tartós, mély változást.
Kinek ajánljuk az EMDR terápiát?
Röviden: mindenkinek, akinek van feldolgozatlan emléke – és ez szinte mindenkit jelent.
A mítosz, hogy az EMDR csak háborús veteránoknak vagy szélsőséges traumákon átesetteknek való, ma már tarthatalan. A kutatások egyértelműen mutatják: az agynak nem kell „objektíven nagy” traumának lennie ahhoz, hogy feldolgozatlan maradjon. Ami az egyik embernek kezelhető, az a másiknak – a körülmények, az életkor, a kapott támasz hiánya, az ismétlődés vagy a korai kötődési sérülések miatt – mélyen bevésődhet és évtizedekig hathat.
Az EMDR különösen ajánlott, ha:
- Ismétlődő negatív önképekkel küzd („én mindig ezt csinálom”, „sosem leszek elég jó”)
- Kapcsolataiban ismétlődő, nehezen megtörhető mintákat vesz észre
- Intenzív szorongást, pánikot, vagy megmagyarázhatatlan testi tüneteket él át
- Gyászol, veszteséget dolgoz fel
- Kiégésből szeretne kilábalni
- Gyermekkori emlékek hatása érződik a felnőttkori életére
- Egyszerűen úgy érzi: valami régi még mindig fogja – de nem tudja, mi az
Mikor javaslunk más módszert?
Aktív pszichotikus állapotban, súlyos, kezeletlen disszociatív zavarban, illetve bizonyos neurológiai állapotokban (pl. epilepsziánál az ingertípust módosítják vagy más módszert alkalmazunk) az EMDR helyett más megközelítést javaslunk. A REIKON szakemberei ezekben az esetekben személyre szabott javaslatot adnak, és szükség esetén a megfelelő szakellátásba irányítják az ügyfelet.
Készen áll az első lépésre?
Ha úgy érzi, itt az ideje – ne várja meg, amíg „elég nagy” lesz a probléma. Az EMDR éppen azoknak is szól, akik nem tartják magukat „elég traumatizáltnak” a segítségkéréshez. Az első lépés egy feltérképező alkalom, ahol semmi sem kötelez semmire.
Gyakori kérdések az EMDR terápiáról
Hány ülés szükséges az EMDR terápiához?
Ez erősen függ attól, mivel dolgozunk. Egyszeri, jól körülhatárolt traumánál (pl. egy baleset) akár 6–8 ülés elegendő lehet. Komplex trauma esetén – ahol sok korai sérülés és sok feldolgozatlan emlék vár – 20–30 vagy több ülésre is szükség lehet. Nincs általánosan érvényes válasz: a tempót mindig a terapeuta és az ügyfél közösen határozzák meg, az előrehaladás alapján.
Fájdalmas vagy megterhelő-e az EMDR terápia?
Az EMDR nem szándékosan megterhelő folyamat – de mélyebb feldolgozás esetén előfordulhat, hogy az ülés után fáradtságot, élénk álmokat vagy erősebb érzelmeket tapasztal. Ez a feldolgozás folytatódásának jele. A terapeuta mindig felkészíti erre, és gondoskodik arról, hogy az ülés végén stabil állapotban hagyja el a rendelőt.
Működik-e online EMDR terápia?
Igen. Online EMDR esetén a terapeuta a képernyőn vezeti a szemmozgást, vagy alternáló hangokat alkalmaz. A kutatások és a klinikai tapasztalat egyaránt azt mutatják, hogy az online forma ugyanolyan hatékony lehet, mint a személyes – és sokak számára a rugalmasság valóban lehetővé teszi a rendszeres részvételt.
Mi a különbség az EMDR és a hipnózis között?
Az EMDR és a hipnózis teljesen különböző módszerek. EMDR során az ügyfél végig ébren, tudatánál van, aktívan részt vesz a folyamatban – nincs szuggesztió, nincs megváltozott tudatállapot. A bilaterális stimuláció nem „kikapcsol”, hanem éppen az agyi feldolgozást aktiválja. Az EMDR egy strukturált, tudományosan validált protokoll; nem az átadott szuggesztión, hanem az agy saját feldolgozórendszerének aktiválásán alapul.
Gyermekek és tinédzserek is részt vehetnek EMDR-ben?
Igen, az EMDR gyermekek és serdülők számára is biztonságos és hatékony módszer. A protokoll életkorhoz és fejlettségi szinthez igazítható – a bilaterális stimuláció például játékos formában is alkalmazható kisebb gyermekeknél. A REIKON gyermekterápiás csapatában is dolgoznak EMDR-képzett szakemberek.
Honnan tudom, hogy nekem EMDR-re van szükségem?
Nem kell ehhez diagnózis vagy „elegendő nagy” trauma. Ha vannak olyan emlékek, helyzetek vagy érzések, amelyek indokolatlanul intenzívek, visszatérők, vagy amelyek korlátozzák a mindennapjait – érdemes megkérdezni egy EMDR-képzett terapeutától, hogy ez a módszer segíthet-e. Az első alkalom éppen erről szól: feltérképezésről, nem kötelezettségvállalásról.
Miért olyan hatékony és népszerű az EMDR?
Az EMDR hatékonyságát több tényező magyarázza. Egyrészt közvetlenül az emlékek testi-érzelmi töltésével dolgozik – nem csupán a gondolati szinttel –, ezért ott is eredményes, ahol más módszerek elakadnak. Másrészt sok ügyfél számára meglepően gyors változást hoz: amit évekig nem sikerült gondolkodással feldolgozni, az EMDR-rel akár néhány hónap alatt kezelhető. Harmadrészt a módszer mögött az egyik legtöbb klinikai kutatás áll a pszichoterápiák között – ez a tudományos alap növeli mind a szakemberek, mind az ügyfelek bizalmát.
Akkor is érdemes EMDR-re járnom, ha nem ért „nagy” trauma?
Igen – és ez az egyik legfontosabb üzenet. Az EMDR nem a trauma méretéről szól, hanem arról, hogy az agy elvégezte-e a feldolgozó munkát. Egy látszólag kisebb élmény – egy megalázó megjegyzés gyermekkorban, egy elveszített barátság, egy kudarc, amelyet sosem sikerült elengedni – ugyanúgy befagyhat, és ugyanúgy befolyásolhatja az önképet, a kapcsolatokat, a mindennapi működést, mint egy egyértelműen traumatikus esemény. Ha valami még mindig hat – az elég ok.
A REIKON-nál miért dolgoznak ennyien EMDR terápiával?
A REIKON-ban az EMDR nem csupán egyéni módszerválasztás kérdése, hanem szervezett szakmai elköteleződés. A rendelőben működik egy EMDR szakmai team, amelynek tagjai rendszeres szupervízión, esetmegbeszéléseken és közös szakmai fejlesztéseken vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy az EMDR-t nem elszigetelten, hanem egy tudástámogató közösségben alkalmazzák – ami közvetlenül hat a munka minőségére. A teamhez tartozó szakemberek különböző területeken specializálódtak (felnőtt trauma, gyermekkori sérülések, páros kontextus, kiégés), így a megfelelő ügyfél a számára legalkalmasabb szakemberhez kerülhet.
Hivatkozások
- Shapiro, F. (1989). Eye movement desensitization: A new treatment for post-traumatic stress disorder. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 20(3), 211–217. https://doi.org/10.1016/0005-7916(89)90025-6
- Shapiro, F. (2001). Eye Movement Desensitization and Reprocessing: Basic Principles, Protocols, and Procedures (2nd ed.). Guilford Press.
- van der Kolk, B. (2014). The Body Keeps the Score: Brain, Mind, and Body in the Healing of Trauma. Viking.
- World Health Organization. (2013). Guidelines for the management of conditions that are specifically related to stress. WHO.
- Lee, C. W., & Cuijpers, P. (2013). A meta-analysis of the contribution of eye movements in processing emotional memories. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 44(2), 231–239. https://doi.org/10.1016/j.jbtep.2012.11.001
- American Psychological Association. (2017). Clinical Practice Guideline for the Treatment of PTSD. APA.
- Bisson, J. I., Roberts, N. P., Andrew, M., Cooper, R., & Lewis, C. (2013). Psychological therapies for chronic post-traumatic stress disorder (PTSD) in adults. Cochrane Database of Systematic Reviews.
- Baranowsky, A. B., & Gentry, J. E. (2015). Trauma Practice. Hogrefe.