Mi az autizmus?

Mi az autizmus spektrum zavar?

Az autizmus spektrum zavar (ASD) az idegrendszer fejlődésének egy sajátos, egész életen át fennálló útja, amely elsősorban azt befolyásolja, hogyan érzékeli, értelmezi és éli meg valaki a társas világot és a környezetét. Nem betegség, amelyből ki lehet gyógyulni, és nem is a nevelés következménye. Egy eltérő idegrendszeri működésről van szó, amely sajátos nehézségekkel és sokszor egyedi erősségekkel is jár.

Miért spektrum?

Az autizmus megjelenése rendkívül változatos, egyének között és egy ember életében is. A spektrumon megtalálhatók azok, akik a mindennapokban folyamatos támogatásra szorulnak, és azok is, akik önállóan élnek, dolgoznak, családot alapítanak, de bizonyos helyzetekben jelentős nehézségeket tapasztalnak. A klinikai képet többek között az életkor, az autizmus súlyossága, az értelmi képességek, a nyelvi fejlettség és az esetleges társuló állapotok alakítják. Ezért nincs két egyforma autista ember.

A legfontosabb jellemzők

A DSM-5 diagnosztikus rendszer az autizmus spektrum zavart egységes kategóriaként kezeli, és két fő területen írja le a jellemzőit.

• A társas kommunikáció és interakció nehézségei: például a társas jelzések (arckifejezés, hanglejtés, testbeszéd) értelmezésének nehézsége, a beszélgetés kölcsönösségének és a kimondatlan szabályoknak a nehezebb követése, a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának kihívásai.
• Szűk, ismétlődő viselkedés- és érdeklődési mintázatok: a rutinokhoz, az állandósághoz való erős ragaszkodás, a váratlan változások nehéz elviselése, intenzív, mélyreható érdeklődési körök, valamint az érzékszervi ingerekre (hangokra, fényekre, érintésre, szagokra) adott szokatlanul erős vagy gyenge reakciók.

Magyarországon a hivatalos diagnosztikai besorolás jelenleg a BNO-10 rendszer szerint történik, ahol az autizmus a pervazív fejlődési zavarok (F84) körébe tartozik.

Mi okozza?

Az autizmus hátterében elsősorban biológiai, nagy részben genetikai tényezők állnak, amelyek az idegrendszer korai fejlődését befolyásolják. Fontos tisztázni, hogy az autizmust nem a szülői nevelés okozza, és a tudományos kutatások egyértelműen cáfolták az oltásokkal való összefüggést is.

Autizmus felnőttkorban

Sokan csak felnőttként kapnak diagnózist. Ennek egyik oka, hogy a korábbi évtizedekben kevésbé ismerték fel az autizmus enyhébb, verbálisan jól működő formáit. A másik ok, hogy sok érintett megtanulja elrejteni vagy kompenzálni a nehézségeit. Ez az úgynevezett maszkolás különösen nőknél gyakori, és tartósan nagy energiát emészt fel. Felnőttkorban az autizmus gyakran szorongással, depresszióval, kiégéssel vagy ADHD-val együtt jelenik meg, ami tovább nehezíti a felismerést.

Miért fontos a diagnózis?

A pontos diagnózis sokak számára megkönnyebbülést hoz: magyarázatot ad egy életen át tartó „másságélményre”, és segít önmaguk jobb megértésében. Emellett utat nyit a célzott támogatáshoz, a környezet tudatos alakításához és a megfelelő terápiás lehetőségekhez. A diagnosztikai folyamat összetett. Részletes anamnézisből, standardizált vizsgálóeszközökből (például ADOS-2, ADI-R) és a hasonló tünetekkel járó állapotok gondos elkülönítéséből áll.