Egy friss kutatás eredményeiről dióhéjban
szerző: Neményi Zsófia pszichológus
A depresszió az egyik legjelentősebb népegészségügyi probléma mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban. Kialakulása egy nagyon összetett folyamat, melyről a teljesség igénye nélkül elmondható, hogy mind személyen belüli, mind pedig külső okok is szerepet játszanak, egymással körkörösen összefüggve. A nők életük során kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak, mint a férfiak.[1] A probléma súlyossága és kiterjedtsége miatt számos kutatás vizsgálja az érintett betegcsoportot sokféle nézőpontból, tipikusan a nőket érintő kérdésekben is.
És akkor most képzeljük magunkat a következő helyzetbe!
Tegyük fel, hogy Ön minden nap beszed egy tablettát. Eközben egyre gyakrabban ébred nyúzottan, alig bír felkelni az ágyból és nem talál semmi motiválót az aznapi teendők elvégzéséhez. Néha jobb, néha rosszabb, de összességében csak nem javul a helyzet. Sőt! Kétségbe esik és számot vet a lehetséges okokkal. Első helyen visszasétál az orvoshoz, aki felírta ezt a tablettát, és megkérdezi, lehet-e összefüggés a hangulatváltozás és a gyógyszer között. - Ki tudja, bár nem maga az egyetlen, aki hasonló problémákról számol be – válaszol az orvos. - Nagyon különfélék a reakciók erre a tablettára. Gondoljon bele, mennyi minden egyéb okozhatja az Ön levertségét ebben a felgyorsult világban! Jöjjön vissza 6 hónap múlva, addig szedje csak tovább!
Hazafelé sétálva Ön is elbizonytalanodik: vannak konfliktusok a kapcsolatomban, sportolhatnék gyakrabban, meg hát olyan pesszimista vagyok néha. Miért okozná a depressziómat pont ez a tabletta?
Nos, egy nagy volumenű, 2016-ban publikált dániai kutatás[2] eredményei szerint nagyon is okozhatja.
Több mint 1 millió nőt követtek 19 éven keresztül. A kutatás arra nézett rá, hogy vajon a fogamzásgátló hormonkészítmények szedése mellett hány nőnek írnak fel antidepresszáns gyógyszert, illetve diagnosztizálja őket klinikai depresszióval az orvos. Az eredmények döbbenetesek, melyek a legkiugróbbak a serdülők között: a kombinált (legalább 2 féle hormont tartalmazó) fogamzásgátlót szedő 15 és 19 év közötti nők 80%-kal nagyobb eséllyel lettek depressziósak, és ez csak az orvosig eljutott esetek száma. Az egyfázisú készítményt szedők pedig több mint kétszer nagyobb eséllyel részesültek klinikai depresszió diagnózisban. A kutatás arra is rámutatott, hogy a fogamzásgátló felírását követő 6. hónapban kezdtek el a legtöbben antidepresszánst szedni az érintett csoportban.
A vizsgált nők átlag életkora egyébként 24,4 év volt, és megállapítható, hogy az idősebb korosztálynál is jelentkeztek hasonló problémák, habár jóval kisebb mértékben lettek orvos által dokumentálva: kombinált tablettánál 23%-kal, egyfázisúnál pedig 35%-kal gyakrabban kapott az illető diagnózist. Megint csak hangsúlyoznunk kell, hogy ezek pusztán azok az esetek, akik orvoshoz fordultak, tehát megtippelni is nehéz a hangulatzavaroktól szenvedők tényleges számát. A serdülők és felnőttek közötti kiugró különbségre magyarázatként szolgálhat az, hogy az egészségügyi ellátó rendszer könnyebben „csípi el” a fiatalokat pszichiátriai problémákkal, miközben egy felnőtt már maga dönthet úgy, hogy segítség nélkül szeretné kezelni a depresszióját - rosszabb esetben nem is tud róla, hogy mi a baja, - ami így rejtve marad.
Senki sem vitatja, hogy a fogamzásgátló tabletta úttörő és hatékony segítség a születés-szabályozásban. Ugyanakkor több felderítő munkára volna szükség a lehetséges mellékhatások kockázatának előfordulásáról és ezek okairól. Holly Grigg-Spall nőjogi aktivista szerint[3] sosem lehet egy kutatás elég erős ahhoz, hogy az orvos társadalom végre komolyan vegye a nők ilyen fajta nehézségeit. Ha a helyzet ennyire talán nem is sötét, abban egyet érthetünk, hogy nem csak több, módszertanilag tisztán kivitelezett kutatásra, de az így kapott eredmények szigorúbb figyelembe vételére volna szükség az egészségügyi rendszer minden szereplője részéről.
Ez a cikk nem kíván semmilyen kampányt indítani a fogamzásgátló készítmények ellen. Egyetlen kutatás eredményeit használja fel arra, hogy felhívja a depresszióban szenvedők nők és családtagjaik figyelmét egy sokak által talán ismeretlen nézőpontra.
[1] Piccinelli M, Wilkinson G. Gender differences in depression: critical review. Br J Psychiatry. 2000; 177:486-492.
[2] http://jamanetwork.com/journals/jamapsychiatry/article-abstract/2552796