Depresszió és típusai

 

 

Mi a depresszió és mit tehetek?

 

Ha valaknek rossz a kedve, még nem feltétlenül jelent depressziót. A múló szomorúság, letörtség egy normál, természetes állapot, nehézségek és fájdalmak mindenkinek az életében előfordulhatnak, az is természetes ha ezek miatt akár egy-két hétig kicsit visszavonulunk, és kevésbé tudunk önfeledten tevékenykedni. A gond valahol ott kezdődik ha ez a rosszkedv, motivációhiány, vagy örömtelenség állandósul. Annyira állandósulhat, hogy a mindennapi élet feladatait egyre nehezebb teljesíteni, súlyosabb esetben egy depressziósnak aztán felkelni sincs kedve, annyira eluralkodik a depresszió állapota.

 

Orvosi klinikai szempontból az  állapot akkor tekinthető diagnosztizálható betegségnek, ha a panaszok több, mint 2 hétig tartósan fennállnak.

 

A depresszió tünetei érzelmi, viselkedéses, kognitív és testi szinten is manifesztálódhatnak:

  • Érzelmi szinten: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, értéktelenség vagy bűntudat érzése, hosszútávon az énkép is torzulhat, elhatalmasodhat az önleértékelés érzése

  • motiváció: csökkent érdeklődés korábban élvezett tevékenységek iránt, a szexuális vágy elvesztése, lelassul a pszichomotorium

  • viselkedés: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.

  • gondolkodás: koncentráció csökkenése és döntésképtelenség jellemzi a személyt, valamint a negatív gondolkodási sémák. A depresszióval küzdő személy negatívan látja a világot és abban sem hisz hogy ezen változtatni lehet. Azonosul egy pesszimista negatív szemlélettel, olyannyira, hogy egy idő után elhiszi azt is, hogy a világban van annyi szörnyűség, hogy jogosan lehetünk folyamatosan szomorúak.  Gondolkodását a múltra és a jövőre fókuszálja, a jelen pillanat helyett.

  • testi szint: álmatlanság vagy hypersomnia (túlzott alvás), fogyás vagy alacsony étvágy, fáradékonyság és energiaveszteség, esetleg fejfájás és szédülés is társulhat

A depresszió diagnózisához az itt felsorolt tünetekből nem kell mindennek teljesülnie ahhoz, hogy depresszióról mint betegségről beszéljünk.

A depresszió okai

Az utóbbi évtized kutatásai alapján tudjuk, hogy a depresszió nem kizárólag pszichés faktorokra vezethető vissza, hanem biológiai tényezőknek is szerepe van az állapot kialakulásában. Ma már tudjuk, hogy a depresszió nem az akaraterő gyengesége, hanem egy mentális betegség.

A depresszió multifaktoriális jelenség, vagyis egyszerre több ok:  a genetikai sebezhetőség, agyi kémiai folyamatok, személyes karakter hajlamosító tényezői és súlyos életstresszorok, orvosi állapotok összjátékaként/ kombinációjaként alakulhat ki.

Vannak olyan tipikus  életesemények amik triggerei lehetnek a depresszió kialakulásának, az erre hajlamos személyeknél. Ilyen események például a veszteségélmények, ( halál, válás) súlyos házassági problémák,  hosszú távú munkanélküliség, a visszaéléses - nem tartós kapcsolatok, a hosszú távú elszigeteltség és magány, a hosszantartó munkahelyi stressz, súlyos betegség - ezek a negatív életesemények, amik kiválthatnak egy depressziós epizódot. 

 

A kora gyermekkorban elszenvedett abúzus elhanyagolás vagy szeparáció szintén alakíthat ki egy olyan neurobiológiai érzékenységet, ami később hajlamossá teheti az egyént, hogy a stresszre major depresszióval reagáljon. Kutatások alaján a depresszióval küzdőknél a család gyakran elutasító, hideg, vagy kritikus volt a kezdeti években. 

Személyiségtényezők - a személyiség is hajlamosító tényező lehet a depresszióra: ha sokat aggódik, alacsony az önbecsülése, perfekcionista, érzékeny a személyes kritikára, vagy önkritikus és negatív, akkor szintén lehet kockázat a betegség kialakulására.

Biológiai okok: genetika és agyi kémia 

Az agyi neurotranszmitterek működése, a hormonális egyensúly és a genetika is szerepet játszik a depresszió kialakulásában.

Ikerkutatás és örökbefogadás tanulmányai szerint  a betegség gyakran halmozódik egyes családokban, bár a kutatók több gén együttes hatására gyanakodnak. Ha a családban előfordul depresszió, az növelheti az esélyt a depresszióra. Az agyi kémia / neurotranszmitterek egyensúlyhiánya is okozza a hangulatszabályozás zavarát: ha bizonyos neurotranszmitterek ( agyi ingerületátvivő anyagok) termelése csökkent, ( szerotonin, noradrenalin, dopamin), a tünetek a klinikai depresszió állapotát jelzik. A stresszrendszer ( kortizol) fokozott érzékenysége is szerepet játszik a betegség kialakulásában. 

Depresszió és öngyilkosság

A kezeletlen depresszió gyakori szövődménye a munkaképtelenség, másodlagos alkohol-, drogabúzus, valamint az öngyilkosság rizikója.

A kezeletlen major depressziós betegek 5-10%-a öngyilkosság következtében hal meg, és több mint egyharmaduk kísérel meg legalább egy alkalommal öngyilkosságot élete során. Az antidepresszív kezelésben részesülő depressziós betegek öngyilkossági rizikója 85%kal csökken.

 

A depresszió típusai 

Major depresszió, vagy depressziós epizód

A major depresszió unipoláris jellegű, nem fordul elő mániás vagy hypomániás fázis a depressziós epizód után. Ha a depressziós epizód megismétlődik a jövőben, valamilyen gyakorisággal, akkor rekurrens depresszióról beszélünk. A visszatérő depressziós epizódok között a személy hangulata visszatér a normális/ egészséges irányba.

Bipoláris zavar vagy más néven mániás depresszió

 

A személynél mániás és depressziós epizódok váltakozása jellemező. A mániás tünetek, tulajdonképpen a depresszió tünetneknek az ellentéte. A mániás időszak- szokatlanul magas energia- vagy aktivitással teli időszak. Nagyzásos vagy grandiózus gondolatokkal, irreálisan magas önbecsülésel, csökkent alvási szükséglettel, gondolatok és aktivitás nagyobb sebességével, mindemellett az örömteli tevékenységekben fokozott kockázatvállalással, kritikátlansággal jellemezhető, beleértve a szexuális aktivitást is.

A mániákusok igazából nagyszerűnek érezik magukat, de ez nem tart sokáig, mert általában önpusztító magatartásba torkollik, és aztán egy depressziós időszak is követi ezt. A bipoláris zavarok gyógyszerei különböznek a többi depressziós típusnál alkalmazott gyógyszerektől, ezek a gyógyszerek a személy hangulatt is stabilizálják.

 

Dysthimia

A depresszió enyhébb formája. A tünetek hatással vannak a mindennapi tevékenységek elvégzésére, de kevésbé bénító, mint major depresszióban. A disztímiás zavarban szenvedőknél egyes életesemények --egy szakítás, a munkahely elvesztése, a szülőktől való elszakadás - mélyebb depressziót válthatnak ki.

Szezonális affektív zavar (SAD)

 

 Ez a fajta depresszió akkor jelentkezik, amikor a napok ősszel és télen rövidebbek. A hangulatváltozás a szervezet természetes napi ritmusainak megváltozásából, a szemek fényérzékenységéből vagy a kémiai hírvivők, mint a szerotonin és melatonin működéséből eredhetnek. A vezető kezelés a fényterápia, amely magában foglalja a napi intenzív fényforrás közelében ülő üléseket. A depresszió szokásos kezelése, mint például a pszichoterápia és a gyógyszerek, szintén hatékony lehet.

A nőket érintő depresszió típusok

Bár a nőknél nagyobb a kockázata az általános depressziónak, a reproduktív hormonok kiváltotta depressziós zavaroknak is ki vannak téve.

Perinatális depresszió vagy szülés utáni depresszió  Ez a típusú depresszió magában foglalja a terhesség alatt vagy a szülés utáni első 12 hónapban bekövetkező súlyos és kisebb depressziós epizódokat. A perinatális depresszió akár minden hetedik nőt is érinthet, akik szülnek, és a hangulati esékenység káros hatással lehet az anyákra és a családjukra is, emiatt kiemelten fontos a kezelés és a minél hamarabbi diagnosztizálás. A kezelés magában foglalja a tanácsadást és a gyógyszert.

 

PMDD ( premenstruációs depressziós zavar) Ez a típusú depresszió a premenstruációs szindróma vagy a PMS súlyos formája. A PMDD tünetei általában röviddel az ovuláció után kezdődnek, és a menstruáció megkezdése után végződnek. A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), mint például a fluoxetin (Prozac) és a szertralin (Zoloft), csökkenthetik a tüneteket.

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram