Kényszerbetegség  ( obszesszív-kompulzív zavar)

szerző: Reikon Pszichológia ( all rights reserved)

 

 

Milyen mentális zavar kategóriába sorolható az obszesszív kompulzív zavar?

A kényszerbetegség bár mutat közös specifikumokat a szorongásos zavarokkal, a DSM-5 pszichés rendellenesség diagnosztikai leírásában mégis elkülönítve mutatják be, mert találtak neurobiológiai különbségeket a két mentális zavar között. Ugyanakkor az "egyéb kényszeres spektrumzavarok" ( testképzavar, kényszeres gyűjtögetés, hajtépkedés) egy csoportba kerültek az obszesszív kompulzív zavarral.

Mi jellemző a kényszerbetegségre? 

Ebben a mentális zavarban szenvedő személyek jellemzően túlzottan sok időt töltenek ellenőrzéssel, rendszerezéssel, rendrakással, tisztálkodással. Ez a sok idő zavaróan hat az életvezetésükre/életmódjukra. A személy felismeri a gondolatainak vagy  a cselekedeteinek az értelmetlenségét,  mégsem képes uralni önmagát és ez tovább frusztrálja őt. Régen ritka mentális zavarnak számított, ma már egyre gyakoribb, a lakosság körében 2-3 % az előfordulási arány. Jellemzően 19 éves kor körül jelennek meg az első tünetek. 

Hogyan ismerhetők fel a kényszergondolatok?

 

Visszatérő tolakodó gondolatok, impulzusok, képek amik irracionálisnak vagy értelmetlennek tűnnek, a személy megpróbálja elnyomni őket, de ennek ellenére újra és újra beférkőznek a tudatba. Ezek a gondolatok jellemzően nem valós saját élethez kapcsolódó problémák feletti aggodalmaskodások, hanem inkább abszurd tematikájúak. AZ OCD-vel diagnosztizált személyek 20%nál csak kényszergondolatok jelentkeznek. A kényszergondolatok önmagukban is jelen lehetnek, kényszercselekvés nélkül. 

Témáját tekintve lehet:

  • erőszakos  ( visszatérő gondolat hogy valakit bántunk)

  • ellenőrzéses ( félelem attól hogy nem kapcsoltunk ki a lakásban valamit vagy nem zártuk be az ajtót )

  • fertőzéstől való félelem 

  • kellemetlen  szexuális tartalmú gondolatok

Hogyan ismerhetőek fel a kényszercselekvések?

Ezek olyan cselekvési rituálék, amit a kényszergondolatok enyhítésére végez a személy. Például:

  • gyakori kézmosás, gyakori zuhanyozás, nem érintenek meg olyan tárgyakat amihez kórókozókat társít, hogy a fertőzéstől való félelmet  (kényszergondolatot) csökkentsék

  • ismételten ellenőrzik hogy a tűzhely ki van-e kapcsolva, hogy a tűzokozástól való félelmet /kényszergondolatot enyhítsék, vagy ellenőrzik az ajtót hogy a betöréstől való félelmüket megszüntessék

  • folyamatosan a visszapillantó tükörbe néznek vezetés közben, mert azon aggódnak hogy elütöttek valakit

  • számolás ( el kell számolni egy bizonyos számig, vagy ismételni kell egy szót valahányszor)

Ezek a rituálék csak átmenetileg csökkentik a kényszergondolatokat, mégis kényszerítő erővel hatnak, muszáj elvégezni a cselekedeteket, a szorongás enyhítése miatt. Az ambivalencia és konfliktus aközött hogy jó lenne végre megszabadulni a kényszercselekvéstől, ugyanakkor a sürgető érzés hogy végre kell hajtani a rituálét a szorongás enyhítése miatt, tovább növeli a kudarc és a kétségbeesés érzését.

Milyen más mentális állapot társulhat a kényszerbetegséghez?

Gyakran társul hozzá depresszió, a kényszertünetekben való elmerülés a depresszió mértékével nő vagy csökken. Ezen kívül társulhat hozzá fóbiás elkerülés (például a kórokozók elkerülése miatt a személy kerüli a nyilvános mosdókat), és számos szorongásos tünet is. Az elkerülő viselkedés megnehezítheti a társas és munkahelyi működést.

Mik a kényszerbetegség biológiai faktorai?

Kutatások alapján a kényszerbetegséget az agy szerotonin-anyagcsereműködés zavarával hozzák összefüggésbe, ezen kívül vannak arra utaló bizonyítékok hogy a  prefontális kéreg és a farkas mag túlzott aktivitása is szerepet játszhat a kényszerbetegség kialakulásában. Az OCD örökölhetősége magas.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

1. Relaxációs tréning

Autogén tréning vagy egyéb mélyrelaxációs technikák napi szintű gyakorlása

 

2. Kognitív terápia 

A terapeutával közösen azonosítják a félelelmetes vagy bűntudatkeltő gondolatokat, és a mögöttes gondolkodási sémákat/ hitrendszeri sajátosságokat. Tudatosítják, orrigálják, esteleg lecserélik más kedvezőbb gondolattal. 

3. Expozíció és válaszreakció megakadályozása

Különböző helyzetek megtervezése a terapeutával együtt, ahol az a terv hogy a személy saját magát kiteszi olyan triggerelő helyzetnek, ahol a kényszertünet megjelenhet (pl. a pszichológus arra kéri hogy fogja meg otthon a kilincset ). Második lépésben arra kéri a terapeuta a személyt, hogy próbálja megakadályozni hogy végrehajtódjon a rituálé, vagy első körben csak csökkentse a rituálé mennyiségét ( pl. csökkentse a kézmosások számát.)

4. Gyógyszeres terápia

Az OCD-nél  gyakori hogy hosszú ideig kell szedni a gyógyszert és a felírt SSRI gyógyszer dózisai is gyakran magasabbak mint a szorongásos zavaroknál előírt adag.  Alacsony dózisban antipszichotikum is részét képezhetik a terápiás protokollnak. 

 

 

 

(Forrás: Edmund J. Bourne: Szorongások gyógyításának kézikönyve)

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram