Kognitív és viselkedésterápia   CBT cognitive and behavioral therapy

szerző: reikon  all rights reserved

A kognitív szemlélet alapjai

A kognitív terápia az információfeldolgozási személeten alapul, amiben az élményfeldolgozás egy aktív folyamat. A személy az információfeldolgozás következtében megkonstruálja a saját valóságát, tehát azt állítja az elmélet hogy nem maga a szituáció váltja ki közvetlenül a személy hozzáállását, hanem az, ahogy a személy jelentést ad a helyzetnek, ahogy gondolkodik egy helyzetről. A személy mélyen berögzült gondolati sémái ( korábbi tapasztalatai) hatással vannak az éppen zajló információfeldolgozási folyamataira ami aztán az érzelmeire és viselkedésére van hatással.  A pszichoterápia itt arra irányul, hogy megváltoztassa azokat a diszfunkcionális gondolati mintákat, amik kognitív torzításokat / félreértelmezéseket szülnek, és így a kedvezőtlen érzelmek és viselkedés alapjául szolgálnak. (szorongás vagy depresszió)

A kognitív elmélet azt mondja, hogy mentális betegség akkor alakul ki, ha a személy pl. negatív irányban torzítja a valóságot, gyakran a gyerekkorban kialakult gondolkodási sémák /feltételezések miatt. Tehát egy érzelmi/ mentális probléma tulajdonképpen egy "gondolkodási zavar", és hogy a szorongást és depressziót kognitív torzítások kísérik.

Milyen sajátosságai vannak a személy gondolati struktúrájának, mi van a személy tudatában?

Az ún. belső gondolkodási struktúra hierarchikus szerveződésű. Három szintet tudunk elkülöníteni a gondolkodásban: 1. van a leginkább tudatos rész, az akaratlagos gondolatok, 2. kevésbé tudatosak a negatív automatikus gondolatok 3. és mélyebben helyezkednek el a tudatosság számára nehezen hozzáférhető alapstruktúrák, alapsémák, gyerekkori meggyőződések, hiedelmek, tulajdonképpen az életről megfogalmazott alapigazságok ( "az életben mindenért keményen meg kell küzdeni", "senki sem szeret engem ").

Hogyan alakulnak ki a gondolkodási sémák? Hogyan lehet hogy mindenki máshogyan gondolkozik önmagáról és a világról?

A személy születésétől kezdve tanul, tapasztalatokra tesz szert önmagával másokkal és a külvilággal kapcsolatban, és ezt a tanulást aztán megpróbálja összegezni, rendszerezni, vagyis megpróbál általánosabb következtetéseket levonni a világ működéséről, hogy kiszámíthatóbb legyen a világ. Így alakulnak ki gyerekkorban ezek a a belső sémák, belső alapigazságok.​

 

Mit tudunk a negatív automatikus gondolatokról? ( a NAGról)

Ezek a gondolatok önkéntelenül, spontánul, félig tudattalanul félig tudatosan futnak át a fejünkön. Könnyen bekapcsolnak, ismétlődőek,  berögzülnek, és vissza-visszatérnek, általában a konkrét helyzetre vonatkoznak. Napjában vagy 20-30ezer ilyen automatikus gondolat ( belső komment) fut át a tudatunkon, és cirkulál folyamatosan. Nemcsak szavakat és mondatokat hanem bevillanó képeket, emlékeket is tartalmaznak.

Általában az alapsémákbók kiindulóan, a konkrét helyzetre adnak egy belső gondolati választ. ( Pl. "már megint rétest kell ennem " , "sosem fogom tudni megoldani ezt a feladatot ")

Mi a kognitív torzítás?

A kognitív torzítások jellegzetes logikai/ gondolkodásbeli elvek vagy szabályok, aminek alkalmazása mentén könnyen negatív gondolatok gyárthatóak.

Ilyen kognitív torzítás például:

  • dichotómia- minden vagy semmi típusú gondolatok (  ha nem nyerek, akkor vesztes vagyok)

  • negatív szűrés- egy negatív részlet kiemelése ( "ezt elhibáztam, az egész semmit nem ér")

  • kell típusú állítások - mely irreális elvárásokat tartalmaz és bűntudatot kelt ( "jobban kellene tudnom")

  • pozitív eredmény leértékelése ( "csak szerencsém volt" )

  • túláltalánosítás  ( "mindig így alakul, sosem lesz ez már jó" )

  • érzelmi érvelés- az érzéseket tényként kezeli ( "félek hogy unalmas vagyok, biztos így is van")

  • címkézés vagy beskatulyázás ( "szerencsétlen flótás vagyok " )

  • önkényes következtetés - bizonyítékok nincsenek mégis tényként kezeli( gondolatolvasás: "biztos unalmasnak tartanak, jövendőmondás: sose leszek már jobban)

  • perszonalizáció - a személyes felelősség túlgondolása ( "biztos az én hibám, ha a férjem depressziós")

Mi az ördögi kör?

A kognitív viselkedésterápia vagy CBT egy olyan pszichoterápiás módszer ami a diszfunkcionális érzelmek viselkedés és gondolatok módosítását a negatív és irracionális hiedelmek feltérképezésével és hatástalanításával helyezi a fókuszba.

Úgy említik mint megoldás orientált beszélgetés terápia. 

 Ha stresszesnek érezzük magunkat, sok esetben ez torzítja a realitás  észlelését. A CBT abban segít, hogy azonosítsa a káros vagy ártalmas gondolatokat, azáltal hogy felméri hogy ezek mennyire pontos leképződései a valóságnak. Ha ezek nem pontos leképeződései a valóságnak, a terapeuta segít abban, stratégiákat alkalmaz, hogy a kliens kétségbe tudja vonni/ kérdőre tudja vonni azokat a negatív meggyőződéseket, megbirkózzon velük, leküzdje ezeket.

Kialakulása

A kognitív viselkedésterápia egyik gyökere a viselkedésterápia, aminek tanuláselméleti gyökerei vannak. A kognitív terápia bizonyos szempontból egy újratanulást jelent, amiben a diszfunkcionális kognitív elemek korrigálhatóak.

 

A kognitív és viselkedésterápiát 1960-ban alapította Aaron Beck pszichiáter, annak következményeként, hogy kiábrándult a freudi pszichoanalízisből, és arra vágyott hogy sokkal empirikusabb terápiás formát dolgozzon ki.

Hol alkalmazható a CBT? 

 A CBT sokféle korosztály számára alkalmas, kisgyermekkortól a kamaszokon át a felnőttekig.  Kutatások bizonyítják hogy számos mentális betegség leküzdésében alkalmazható hatékony terápiás módszer. Major depresszióban, szorongásos zavarokban, poszttraumatikus zavarban, evési rendellenességeknél, kényszerbetegségnél, és még sok más egyéb mentális betegségnél alkalmazható.

Preferált pszichoterápiás módszer, mivel egy jól körülhatárolt idő intervallumban ( általában 5-20 alkalmas ülésszámnál)  már bizonyítja hatékonyságát, habár nincs megadva időkeret határ.  

A kognitív viselkedésterápia jellegzetességei

A kognitív terápia rövid, 10-20 alkalomból álló időhatáros terápia. Egy strukturált terápiás forma, ahol pontosan megvan adva a terápia forgatókönyve (szocializálás/ terápia testre szabása/cél meghatározás/ tünetre irányuló beavatkozások-kognitív torzítások és diszfunkcionális sémák korrigálása, viselkedési kísérletek kialakítása, felkészülés a visszaesések megelőzésére).

A terapeuta és a kliens kapcsolatra az egyenrangú kölcsönös együttműködés a jellemző. Egy direkt módszer, ahol a terapeuta nagyon aktív, kérdésekkel folyamatosan segíti a kognitív elemek feltárását és korrekcióját. Az itt és mostra, a jelenre fókuszál, a múlt csak a problémák kialakulásának megértésére irányul, nem a probléma eredete érdekli hanem a problémát fenntartó folyamatok korrigálása érdekli. Tudományosnak tartják abból a szempontból, hogy arra bátorítja a klienst, a gondolatokat  ne tényként hanem hipotézisként fogjuk fel, ahol tesztelni lehet hogy mennyire igaz, és felülbírálható legyen ha kiderül hogy az aktuális magyarázat negatívan torzítja a valóságot.

Hogyan is működik a kognitív viselkedéses terápia?

A CBT  a jelen helyzet körülményekre/ tünetekre és érzelmekre   fókuszál, kicsit szembehelyezve azokat a terápiákat ahol a gyerekkori események vannak a fókuszban.  A klinikus itt csak annyi időt foglalkozik a családi történettel amíg az egy nagyobb rálátást ad a kliens teljes személyiségére, nem fog túl sok időt tölteni a múlt eseményeivel. A hangsúly azon van, mit mond a kliens önmagának, ami azt eredményezi, hogy végül szorongani fog vagy valamilyen más problémája alakul ki.

 A kliens aztán bátorítva lesz, hogy racionálisabb látásmódot  alakítson ki és leküzdje az irracionális síkon működő hiedelmeket, és az ezek következményeként kialakuló rágódást és katasztrofizálást. Például, ha egy kliens aki le van lombozódva amiatt hogy egyedül van, vagy egyedülálló, lelkesítve és támogatva lesz abban, hogy konkrétan  mérje fel és kérdőjelezze meg a  túlzott negativitást vagy a  helytelen feltételezést (pl. "örökké egyedül maradok") a jelenlegi helyzetével kapcsolatban.

 

kognitív terápia # kognitív viselkedésterápia # cognitiv behavioral therapy # CBT # kognitív terápiával foglalkozó pszichológus # a kognitív terápia módszere # kognitív terápiás módszerrel dolgozó pszichológusok # kognitív terápia Budapest # negatív automatikus gondolatok # negatív gondolati torzítások # negatív gondolkodás # negatív gondolkodás pszichológiája # pszichológus segít # katasztrofizáló gondolkodás # aggódás pszichológiája # miért aggódom olyan sokat # kognitív viselkedésterápiát alkalmazó terapeuták #