Párkapcsolati problémák, kóros féltékenység

 

Mi is a jellemző a féltékenységre? Mitől félünk?

Lehetséges hogy sokan átélték már kisebb nagyobb mértékben ezt az érzést. A másik féltésének bizonyos mértéke teljesen hétköznapi jelenség, hiszen kötődünk a másikhoz. Ha ez a mindennapokat eluraló kontrollálhatatlan gyötrődéssé válik, és a kapcsolatot is elkezdi tönkretenni a másik elvesztésének félelmén alapuló és a másikat ellenőrizni próbálás, akkor érdemes minél előbb pszichológus segítségét kérni. Keressen minket bizalommal, párterápiás vagy egyéni terápiás segítséget tudunk nyújtani.

A féltékenység félelem az elhagyatástól, a kapcsolat felbomlásától, és az attól való konkrét félelem, hogy felbukkan egy rivális, és ez a harmadik fél jobbnak bizonyul, elveszíthati a társát.

 

 

Mik a jellemző tünetek?

 

Tünetei a bizalmatlanság/ bizonytalanság érzése, és az ezt korrigáló/ kompenzálni próbáló, a partnert kisebb nagyobb mértékben kontrollálni próbáló viselkedés, ami a belső bizonytalanságot próbálja csökkenteni, de ez inkább további kudarcokat okoz.

 

Például:

-számonkérés vagy a partner elszámoltatása a külön eltöltött időről

-nyomozás: a másik ellenőrzése, közös ismerősöktől való tudakozódás, a digitális életének követése ( szociális közösségi média, elektronikus levelezés, mobiltelefon) 

-gyanúsítgatások, bizonyítékok keresése kerülnek fókuszba, ami hosszútávon már a kapcsolat megromlásával járhat, főként ha a partner egyre jobban korlátozva érzi magát és úgy érzi hogy megfullad a másik ellenőrzésétől.

- a kapcsolat labilissá válik, gyakorivá válnak a konfilktusok/szemrehányás,  veszekedések

-szélsőséges esetben a féltékeny fél megpróbálja leépíteni a partner kapcsolati hálóját ( barátait, munkatársait, családját). 


 

A féltékenység csapdája 

A féltékenység örvénnyé válhat.  Egy idő után már nem létezik más, mint a partner gesztusainak figyelése, mondatainak értelmezése, arról való fantáziálás, hogy mi történhet, mikor távol van. Előbb, vagy utóbb kezdetét veszi a nyomozás. A telefon, a közösségi oldalak információi, állandó hullámvasút jellemzi a mindennapokat.  Egy idő után pedig minden kezdődik elöről, sokszor már nagyobb hőfokon, elkeseredettebben. Fokozódó indulat, kirobbanó fizikai erőszak, szakítások, majd ismételt kibékülések. Egyre inkább beszűkülő élettér jellemezheti a pár életét. Azt is tudjuk hogy sajnos a médiából ismert brutális cselekedetek is sokszor a szerelemféltésből provokálódnak.

Háttere pedig a kapcsolati függőség, melyben a féltékeny fél nagyfokú kiszolgáltatottságot, eszköztelenséget él meg. Ugyanakkor a féltékeny ember szégyelli érzéseit, gondolatait. Amíg tudja, igyekszik eltitkolni párja elől. Amikor pedig átszakad a gát, váratlanul nagy erővel törhet felszínre az addig elfojtott érzés, fantázia, gondolat

Pszichoterápiával az elvesztéstől való félelem okát lehet feltárni. Többféle ok lehet a háttérben:

 

-öbizalomhiány/ bizonytalanságok / félelmek

-gyerekkorból származó kötődési problémák, bizonytalan kötődés ( bizalmatlanság)

-korai traumatizációk

-korábbi rossz tapasztalatok ( előző párkapcsolatok)

-elköteleződési problematika

 

Bizonytalanság érzése, önbizalomhiány

A kisebbségi érzések, saját értékekben való kételkedés a másik elvesztésétől való félelmet is növelheti. Elég jó vagyok?  Képes vagyok-e hosszútávon fenntartani a másik érdeklődését? Biztos hogy fontos vagyok neki? Kételkedés, bizonytalanság érzése elindítja az aggodalmaskodást. Ez egy ördögi kör, megszokássá válik és nehéz önként megszakítani. Pszichológus segítségével ez a kör megbontható, érdemes ebben szakemberre hagyatkozni. A csökkentértékűség érzés vagy az önbizalomhiány nem feltétlen terjed ki a többi életterületre, a munkában lehetünk sikeresek, de a párkapcsolatban fokozott elbizonytalanodás léphet fel.

 

Kényszeres gondolatok

Fokozott aggodalmaskodás a kényszeres gondolkodás ( obszesszív kompulzív zavar) jele is lehet.  Az emberek többsége képes megbírkózni valamennyi bizonytalansággal, de aki önmagában és a párkapcsolatában bizonytalan, ott az információhiány és az ismeretlen elindíthatja a kétségbeesést, és  a félelmi gondolkodást, negatív kényszeres fantáziákat indíthat el, tolakodó gondolatok formájában ( vajon hol lehet? vajon mit csinál? éppen megcsal?) ami további komoly szorongást provokál.

Paranoid tünetek

​Előfordul az is hogy nehéz megbízni másokban, sokszor feltételeznek valamilyen hátsó szándékot embertársaik (akár pozitív) cselekedetei mögött. Sokszor érzik magukat áldozatnak, gyakran vélik úgy, hogy más emberek akadályozzák őket,  hajlamosak másokat hibáztatni azokért a dolgokért is, amikért valójában ők a felelősek. 

 

Gyerekkori traumatizáció, okok

Gyakran látjuk, hogy mennyire sérülékenynek éli meg kapcsolatát a féltékeny ember. Riválist lát mindenkiben, állandóan készen áll a kudarcra, legyőzetésre. Fantáziáiban partnere bármelyik pillanatban felrúghatja a kapcsolatot, egy jobb kapcsolatért.

 

Az önértékelési zavar mélyén gyermekkori sérülés állhat. A pszichoterápiás munka ennek tudatosítására, korrekciójára törekszik. Az anya-gyermek kapcsolat a fejlődés meghatározó eleme, ebben a viszonyban alakul ki a bizalom és önbizalom, az elfogadottság érzése, a képesség a meghitt, intim kapcsolatra. Ha az anya és gyermeke közötti kapcsolatban zavar lép fel, ami a  leértékelés, az elhanyagolás a későbbi önbizalomhiány alapjául szolgálhat.

 

Gyermekkori trauma, szexuális abuzus mélyreható nyomokat hagy a személyiség fejlődésében.

 

A testvérrel történő rivalizációban átélt – vélt, vagy valós – alulmaradás szintén táptalaja lehet a későbbi énkép zavarnak. Gyakran tapasztaljuk, hogy a párkapcsolatban az egyik, - vagy mindkét – fél partnerétől a korai sérülések jóvá tételét, korrekcióját várja. Ha ezeket az igényeket a partner nem tudja, vagy nem akarja kielégíteni, az a sértett félben nagy indulatokat kelthet, és beindíthatja a partner elvesztésétől való félelmet.

A családterápiás elméletek a hangsúlyt a pár együttes működésére helyezik, és azt vallják, hogy a féltékenység, - hasonlóan sok egyéb problémához, - a pár kapcsolatának rendszer szintű zavara. A terápiás iskola képviselői szerint a megoldást is közösen, mindkét fél részvételével lehet elérni.

Az önértékelés zavara azonban csak a felszín, mely mögött mindig mélyebb sérülések, traumák állnak. Így a féltékenység gyökere a személyes élettörténetben keresendő.
Freud, – akit a modern pszichológia atyjának tekinthetünk, – már hangsúlyozta, hogy a féltékenységnek több, eltérő gyökere lehet. Azt vallotta, hogy a féltékenység alapmodellje a szülők, és a gyermek hármasára épül. A gyermekben lassan tudatosul a tény, hogy kiszorul szülei intim kapcsolatából, hogy van egy része szülei életének, melynek ő sohasem lehet résztvevője. Ezzel egyidejűleg megéli, hogy apja, / vagy anyja/ mindig győzedelmeskedik felette a másik nemért vívott küzdelemben.
A testvérféltékenység, a testvérkapcsolatban megélt, – vélt, vagy valós – alulmaradás a szülők szeretetéért vívott küzdelemben szintén szolgálhat a későbbi partnerféltékenység alapjául.
Emellett Freud hangsúlyozza, hogy a féltékenységnek nem ritkán projekciós háttere van. Az adott fél saját késztetéseit, fantáziáit vetíti ki, és tulajdonítja partnerének. Ezzel megszabadul saját, – maga számára elfogadhatatlan – vágyaitól.

A modern pszichológiai elméletek nagy jelentőséget tulajdonítanak az anya és gyermeke között kialakult kapcsolatnak, az anya részéről megnyilvánuló figyelem, ráhangolódás, gondoskodás, empátia kielégítő, vagy hiányos voltának. Amennyiben ebben a meghatározó, alapvető kapcsolatban zavar lép fel, a gyermek,- majd felnőtt – sérülékenyebbé válik a mindennapi élet sérüléseivel, kudarcaival, traumáival kapcsolatosan. Későbbii kapcsolataiban könnyen szégyent, meg-nemértettséget él át. Gyakran érzi úgy, hogy őt senki nem szereti, és nem is szerette, visszautasították már gyermekkorában, háttérbe szorították vagy súlyosan bántalmazták. Ilyenkor az illető ezeknek a – gyakran nem is tudatos – sérelmeknek az orvoslását várja el a párjától. Valójában azt szeretné, hogy a másik sokkal jobban szeresse, sokkal több figyelmet fordítson rá, és kizárólag vele foglalkozzon.

Ezért is támad fel a féltékenység, ha nem az elvárásának megfelelő viselkedést tapasztal.
A kisgyermekkori lelki sérülések oda is vezethetnek, hogy sérül a meghitt, intim kapcsolat kialakítására, a szeretet érzésére, annak fenntartására való képesség. A másik ember közelsége szorongást, a menekülés vágyát váltja ki. A partner elvesztésétől való félelem, a szeretve levés vágya ismételt közeledést indít be, állandó hullámzást, feszültséget okozva a kapcsolatban. A biztonságos, megnyugtató közelség hiánya könnyen válik a féltékenység feltámadásának forrásává.

Párkapcsolati jellegzetességek: Milyen eseményekhez köthető a féltékenység fellépése? Van-e alapos indok a féltékenységre?

Fontos kérdés lehet, hogy vajon a pár melyik tagjának a készülékében van-e a hiba.  Aki féltékeny, a másikat hibáztatja, nem feltétlen jön egyből a belátás hogy az ő félelmei miatt lehet ez, kifelé vetíti és kívülről várja a megoldást, ami sosem jelent megoldást. Ha eseményektől függetlenül a kapcsolatok többségében jelentkezik a féltékenység, az illetőnek már komoly féltékenységtörténelme van,akkor az okok a pszichés rendszeren belül keresendőek melynek a feltárásához pszichológus szakember segítsége kellhet. 

Azt is általában láthatjuk, hogy valójában a féltékenység minden esetben pótlék, hiszen olyan helyzetet is látunk hogy amikor a partner erre ténylegesen valós indokot ad ( mással ismerkedik), akkor a féltékenység nem mindig szokott megjelenni. Mintha ez az érzés független lenne attól hogy van-e valós veszély vagy sem.

Ritkább esetben de az is lehet, hogy párunk komoly indokot szolgáltat arra hogy megbízhatatlan. Ebben az esetben is a mi oldalunkon van a pszichológiai munka, hiszen meg kell tudni próbálni az érzelmileg megbízhatatlan társunkról leválni.

 

Férfiak és nők féltékenysége miben különbözik?

 

A férfiak esetében a félelem tárgya a szexuális megcsalás, ezzel szemben a nők inkább az érzelmi megcsalástól rettegnek. Ennek okait az evolúciós pszichológiai kutatja, az elméletek szerint a nőknek inkább az a félelme hogy gyerekeik gondozásában egyedül maradnak, míg a férdiaknak inkább az lehet a nagyobb félelmük hogy másnak a gyermekét nevelik fel, ezért tér a két nem féletékenysége egymástól.

 

 

Mikor kérjük pszichológus szakember segítségét?  Út a féltékenység legyőzésére

A gyógyulás lehet egy természetes folyamat is. A személyiség érésével, a felnőtté válással, növekedhet az érintett személy biztonságérzete, önbizalma. Ez természetesen kihat partnerével való kapcsolatára is. Az empatikus, támogató, megértő viselkedés a partner részéről segíthet túljutni a kritikus helyzeteken, fokozza a kapcsolat erejét.

 

Ha a probléma nem rendeződik spontán módon, és valaki azt tapasztalja, hogy kapcsolataiban visszatérő módon, vagy az adott kapcsolatban hosszú időn keresztül nem sikerül legyőznie a féltékenységet, érdemes szakmai segítséget kérnie. Egyéni, - vagy párterápiás pszichoterápia keretein belül egyaránt el lehet jutni a probléma hátterének felismeréséhez és átdolgozásához, meghaladásához.   Nagyon jó jel ha a féltékeny partner magától jelentkezik, az első lépés a probléma beismerése sokszor az egyik legnehezebb lépés.

Ha úgy indul a terápiás segítség kérés hogy segítsünk rajta mert tudja hogy eltúlzott a problémája, ez egy nagyon jó jel, hiszen a változás ténylegesen innentől történhet meg.

Gyakran hosszú út vezet odáig, amíg a féltékeny ember belátja, hogy benne van a hiba, hogy partnerét nem vádolhatja, ha ránéz a szemben jövőre, ha fél órát késik otthonról a megszokott időponthoz képest, ha ismeretlen telefonszám van a telefonjában, stb.
A gyógyulás folyamatának alapját azonban ez a belátás kell, hogy jelentse. Lehetséges, hogy ez a felismerés már önmagában jelentős változást hoz a pár kapcsolatában, elindítva egy átrendeződést.
Máskor a nehéz életszakaszokkal történő közös, sikeres megküzdés erősíti a pár kapcsolatát és a felek biztonságérzetét.
A nyílt, őszinte kommunikáció, a rejtett érzések feltárásának képessége, a kapcsolat intimitásának fokozódása a féltékenység érzését lecsendesíti, a biztonság érzését fokozza.
Vannak esetek azonban, amikor a pár nem tud önmaga úrrá lenni a féltékenység érzésén, amely akár mindkét fél részéről is jelentkezhet, kölcsönös is lehet. A viharos szakításoknak, a „se vele, se nélküle” állapotoknak gyakran van ez a hátterében. A feltörő indulatok akár az érintettek testi épségét is veszélyeztethetik.
Ilyen esetekben lehet terápiás segítséget keresni. Máskor egyénileg születhet meg a döntés, – a 

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram