Szülés utáni (post partum) depresszió 

 

szerző: dr. Gugán Enikő pszichiáter

 

-avagy hogyan éljük meg a legboldogabbnak várt életszakasz kihívásait?

A nők számára gyermekük születése általában életük legboldogabb, bár rendkívül megterhelő, kimerítő időszaka is. Sokan a kezdeti nehézségekkel könnyedén megbírkóznak. Vannak azonban kivételek. Az új anyukák 10-30%-a a gyerekszülés utáni hetekben, hónapokban mély depressziót él át.  

Post partum depresszió (PPD) a gyermek világrajötte után 4. hétben már jelentkezhet, a szülést követő két éven belül is kialakulhat.

 Megkülönböztetjük a baby blue-tól, ami oly gyakori, hogy a kutatók szinte már természetesnek tartják.(gyakorisága 30-75%) Teljesen normális reakció az anyák lehangoltsága,szomorúsága, ami egyfajta reakció az  álmatlanságra, megszakított alvásra, érzelmi megfeszítettségre,megváltozott életritmusra. Ezek a tünetek 10-14 napon belül nyomtalanul eltűnnek. A másik véglet a szülést követő 1-2 héten belül kialakuló post partum pszichózis téveseszmékkel, (parancs)hallucinációkkal, ami realitás elvesztésével jár(kb 1000-ből 1-2 esetben fordul elő). Előfordul, hogy ilyen állapotban az anya megöli a gyermekét.

(A szakirodalom még egy kórképet említ a szülés kapcsán, a traumás szülést. Minden olyan szülés, amely fizikailag traumatikus és /vagy az anya traumatikusnak él meg- attól függetlenül, hogy a szülés a szakma szabályainak megfelelően szabályosan folyt le-, kialakulhat az úgy nevezett posztpartum poszttraumás stressz zavar .)

A post partum depresszió a két véglet között helyezkedik el. Gyakorisága 10-15%. Az adatok elsősorban nemzetközi statisztikákon alapulnak. A diagnózis felállítása azért is nehéz, mert az anyák bűntudata és szégyenérzete gátolja a szakemberhez fordulást, („nem vagyok elég jó anya”), így az aluldiagnosztizálás jellemző. A társadalom, a közvetlen környezet is boldog, jó teherbírású anyákat szeretne látni maga körül. Nemzetközi felmérés szerint a PPD nők 90%-a belátta, hogy nem jó a közérzete, de csak 20%-a kért segítséget és csak harmada hitte el, hogy beteg. Ám a csekély számú vizsgálat magas prevalenciás és incidenciát mutat, így a szülés körül előforduló depresszió fokozott figyelmet igényel. A korai felismerés jelentős mértékben segíti a depresszió komolyabb formáinak megelőzését.

Magyarországon a posztnatális hangulatzavarok mintegy 50%-a nincs diagnosztizálva és így kezelve sem!

Hazai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre, mivel kevés figyelmet szentelnek a témának.

 

 

Milyen tünetekkel jár a PPD?

A tünetek érzelmi, viselkedéses, kognitív , motivációs, fizikai szinten jelentkeznek:

nyomott hangulat, öngyűlölet, a jókedv hiánya, negatív énkép, negatív elvárások, határozatlanság, önmaguk hibáztatása, akaratbénulás, menekülésvágy, fokozott függőség-igény, halálvágy, fáradékonyság, csökkent libidó, álmatlanság, szorongás gyakran pánikrohamokkal, irritabilitás, dühösség, bűntudat, lesújtó gondolatok önmagáról, annak érzése, hogy nem tudja ellátni gyermekét, anyaként megbukott, a gyermekhez való kötődés hiánya, ami növeli a bűntudat-érzést.

A DSM V szerint a diagnózis felállításához a következő tünetekből öt vagy annál több állítható fel 2 hetes periódus alatt:

1. Levert hangulat a nap legnagyobb részében, majdnem minden nap akár szubjektív szinten (pl szomorúság, kiüresedettség, reménytelennek érzi magát) akár a környezet megfigyelése által (pl.: sokat sír)

2.Majdnem minden nap jelentkező érdeklődés vagy öröm csökkenés minden nap, vagy majdnem minden tevékenység iránt (az egyén jelzése vagy környezet jelzése szerint)

3. Jelentős súlycsökkenés vagy súlynövekedés diétázás nélkül, vagy jelentős súlynövekedés(5% egy hónap alatt)vagy az étvágy jelentős növekedése vagy csökkenése csaknem minden nap

4. Insomnia vagy hypersomnia majdnem minden nap

5. Motoros agitáció vagy  gátoltság majdnem mindennap(mások által megfigyelt, nem csupán az egyén szubjektív meglassultság vagy nyughatatlanság érzése

6. Fáradtság vagy anergia minden nap

7. Értéktelenség érzése vagy kifejezett illetve inadekvát önvádlás, bűntudat(akár deluzív mértékben is)majdnem minden nap(nem csupán a betegéggel kapcsolatos bűntudat)

8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség majdnem minden nap (akár szubjektív szempontból akár mások által megfigyelt)

9- A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem) visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet vagy konkrét öngyilkossági terv

A gyermek bántalmazásával kapcsolatos gondolatok általánosak a depresszióban szenvedő anyáknál, bár az újszülött tényleges bántalmazása nagyon ritka. Azokat az anyákat, akiknél ezek  a gondolatok súlyosak és kényszeresen visszatérőek fokozott gonddal kell nyomon kísérni, mert állapotuk könnyen átcsúszhat gyermekágyi pszichózisba. Gyakoriak azon gondolatok, melyek önsértéssel vagy a gyermek bántalmazásával kapcsolatosak, de ezek gyakran titkoltak is. E gondolatok csak gyakran direkt kérdésre derülnek ki. Ezzel együtt a tünetek pszihózisra is utalhatnak, így fel kell mérni a pszichózis lehetőségét.

Kik a veszélyeztetettek a megbetegedés szempontjából?

 A klinikusok egy része a post partum depressziót biológiai reakciónak tartja, melyet a szülés utáni hormonális változások indítanak el. Ugyannakkor a genetikai tényezők szerepét is hangúlyozzák, illetve a pszichoszociális tényezők is fontos szerepet játszanak. A korábbi életévekben diagnosztizált depresszió a legnagyobb rizikótényező.

További rizikó tényezők : nem tervezett várandósság,egyedülálló anyaság,várandósság megszakításának gondolata,korábbi vetélés,szegényes kapcsolat a saját anyával, ha az anya nem szoptat,férj vagy partner depressziója,veleszületetten sérült újszülött,bipoláris megbetegedés az anamnezisben, családi anamnezisben pszichiátriai megbetegedés, premenstruális syndroma, ha a személyiség szorongásra hajlamos, a férj vagy partner depressziója,várandósság előtti vagy alatti cukorbetegség, ha az anya munkanélküli.

A kezelés menete

A PPD depresszió esetében a gyógyszeres terápia, magas intenzitású pszichoterápia,  (pl .kognitív és  viselkedés-terápia)valamint komplementer, alternatív medicina is szóba kerül. Mindemellett ideális lenne, ha a családot egységben látnánk, vagyis az anya kezelése a csecsemővel szoros kapcsolatban történjen az apát is bevonva! Lehetőség szerint az anyát ne válasszuk el gyermekétől!

Kiegészítő kezelés lehet pl: omega 3 zsírsavszedése, folsav használata, masszázsterápia, napi 30 perc testmozgás, valamint az akupunktúrás kezelés.

Ugyanakkor a magas intenzitású pszichoterápia szinte elengedhetetlen depressziós betegek kezelésében (amennyiben a beteg ezt nem ellenzi). Ha ez nem bizonyul kellően hatékonynak, és az anya állapota nem javul ,sőt romlik, akkor a gyógyszeres kezelés elindítása szükséges.

PPD-ben használt pszichofarmakon terápia

A PPD-ben alkalmazott megfelelő farmakoterápia az elmúlt néhány évtized tapasztalatai alapján ma már biztonsággal adható akár szoptatás elhagyása nélkül is.(illetve várandósság alatt is). A gyógyszeres kezelés időtartama, a kezelés elindításának megkezdése, szükségessége, a gyógyszer elhagyása, illetve a megfelelő hatóanyag kiválasztása szigorú  szakmai irányelvek alapján történik. A pszichiátriai gyógyszerelés kockázatáról –amennyiben elkerülhetetlen-akkor a várandós és szoptatós anyáknál egyénileg risk-benefit hatásokat kell figyelembe venni (terápiás kockázat valamint az anya kezeletlen pszichiátriai betegségének veszélye). Lehetőleg monoterápiát kell alkalmazni, a lehetséges legkisebb és hatékony  dózisban. Súlyosabb esetben osztályos ellátás is szükségessé válhat. Minden esetben előnyben részesített lenne a team munka, pszichológus,pszichiáter, védőnő, szülész, szoptatási tanácsadó együttes munkája. Poszt partum pszichózis esetén szoros observatióra van szükség, gyógyszeres terápia és kórházi elhelyezés szükséges.

 Miért fontos komoly figyelmet szentelni a témának?

A PPD  megkésett, elmaradt diagnosztizálása és kezelése jelentős hátrányt okoz a betegnek és családjuknak. Az anya mentális zavarának kezelése alapvető fontosságú a gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében. Az anyai depresszió hatással van a gyermek kognitív fejlődésére,kötődési mintázatára,érzelmi, viselkedési,szociális problémáira. Az az anya, aki maga sem érzi magát biztonságban, vagy túlterhelt, nem érzi jól magát,  nem tud kellő érzékenységgel figyelni gyermekére, kevesebb visszajelzést ad, ritkábban néz csecsemőjére,kevesebbet beszél hozzá,így a gyermek fejlődése nincs kellőképpen támogatva. Gyakoribbak lehetnek a viselkedés-zavarok, agresszió, kognitív és figyelem zavarok. Az anya depressziója a házastárs (szülőpár) mentális állapotára is rossz hatással van, illetve a kapcsolatra is. A PPD betegség! Ne szégyelljünk idejében segítséget kérni!

 

(forrás: 2017 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a pre-peri-és postnatális mentális zavarok baba-mama-papa egységéről).

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram