Pszichodermatológia

szerző: Német Borbála klinikai szakpszichológus

Milyen pszichés problémák állhatnak a bőrpanaszok hátterében?

 

 A negatív stressz nemcsak lelki, hanem fizikai panaszokat is előidézhet, az általa kiváltott tünetek pedig amellett, hogy gyomorpanaszok, szorító mellkas vagy magas vérnyomás formájában jelentkezhetnek, a bőrön is megjelenhetnek. Kevésbé köztudott, hogy a krónikus bőrproblémák vagy a bőrviszketés hátterében gyakran lelki faktorok húzódhatnak meg.

A krónikus bőrtünetek – mint amilyen a csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, a seborrhea vagy a herpesz – hátterében gyakran a biológiai faktorok összhatása mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő helyzeteknek, körülményeknek, röviden a negatív stresszt okozó lelki tényezőknek is jelentős szerep jut. Olyannyira, hogy ezért ezeket a bőrbetegségeket a szakirodalom pszichodermatózisnak nevezi. Ilyen krónikus, visszatérő bőrproblémával Magyarországon – és világszerte – a népesség 2-3%-a küzd. Az akne – vagy pattanásosság – esetén ez elérheti akár a 6%-ot is.  Az úgynevezett pszichodermatológia – a bőrgyógyászat és a pszichoterápia határterületének – létjogosultságát több kutatás is igazolja: Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos bio - medicina mellett. Egy az Egyesült Államokban végzett, a lelki tényezők szerepét vizsgáló kutatásban kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness pszichoterápiát. Az eredmények azt mutatták, hogy esetükben sokkal hosszabbra nyúlt a tünetmentes időszak. Hirdetés Azt hinnénk, fizikai okai vannak, viszket, mert gyulladt és kész. Erre kiderül, hogy összefügg a lelkiállapotunkkal. A saját praxisomban is gyakran tapasztalok olyat, hogy egy teljesen szomatikus eredetű autoimmun bőrbetegség vagy ekcémás tünet a páciens hosszas, problémás munkahelyváltása után hirtelen minimálissá válik.

 

Mennyire fogadják el a betegek, hogy a bőrbetegségük lelki oldala is ilyen jelentős?

 

Ez nagyon változó, de sokszor tudják ezt ők nagyon jól. Van, hogy meglepődnek vagy tiltakoznak, hiszen a lélektani témakörök kevesek számára átláthatóak és még mindig tabu témának számítanak, stigmatizál az, ha valakinek lelki gondja van, holott a különféle lelki gondok mindannyiunkat érinthetnek. Hogy kiben mennyire tud ez a szemléletmód kialakulni – mondjuk egy pszichológussal való első interjú végére –, az már eltérő, de általában akkor, ha megkérem, mesélje el a bőrprobléma történetét, újraszőve saját történetét rengeteg felismerés elindulhat és többnyire összeállnak a szálak. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, amikor először jelentkezett a bőrtünet – s az azt megelőző időszakra –, akkor általában van olyan tényező, melyet lehet azonosítani.

 

Honnan van ez a kapcsolat a bőr és a psziché között?

 

Nagyon leegyszerűsítve: a bőr és az idegrendszer magzatkorunktól kezdve ugyanazon sejtlemezből fejlődik ki, és életünk során is megmarad egymásra hatása. A legtöbb bőrbeteg szomatizál, a bőrbetegségek pszichoszomatikus gyökerűek. A szomatizáció azt jelenti, hogy a szervezet testi tünetekkel jelzi probléma állapotát. Szomatizációval nem mindenki reagál a negatív stresszre, ehhez kell egyfajta személyiség működésmód, ami az emberi fejlődés során nagyon korán alakul ki és pszichoszomatikus érzékenységi hajlamnak nevezzük. A pszichoszomatika azt jelenti: testileg kimutatható elváltozás, amely mögött nem csak testileg kimutatható elváltozás van, hanem pszichés is. Pszichés elváltozás alatt itt azokat a nagyon korai élményeket és kihatásaikat értem, ami tulajdonképpen valaminek az elmaradása. Valami elmarad, mégpedig a személyiségfejlődés nagyon korai fázisában az anya-gyermek kapcsolatban. Ez az elmaradás a születés előtti, születéskori vagy születés utáni korai időszakra tehető. Ha például egészen korán, a méhen belüli létben történik ez, mikor a magzat még nem is lát, de a bőrével már rezgéseket hallani tud és érzékel – egy ősi módon átéli az anya érzelmi állapotait, viszonyulását, bizonytalanságait, szorongásait.

 

Mi az, ami gyakran okozója ennek a zavarnak az anya-gyermek kapcsolatban?

 

Gyakran a személyes élettörténetben kikutatható az a stresszor, ami történt. Leggyakrabban vagy azért, mert nagyon korán a magzat nem volt elfogadva az anya részéről – vagy azért, mert úgy vagy olyan körülmények között fogant, vagy az anya még nem volt érett az anyaságra. Vagy másik gyakori ok, hogy egzisztenciális nehézséggel küzdöttek, gyász, veszteség történt ebben az időszakban a családban, s gyakori jelenség például, hogy az anya bizonytalan, vagy éppen egy nehéz élethelyzettel küzd és nincs felkészülve a magzat érkezésére, nem tudja meleg, biztonságot adó anyai szeretettel várni. Vannak esetek, amikor alig van információnk erről az időszakról. A magzat már érzi az anyját, egy ősi szinten az anya szorongását, agresszióját, bizonytalanságát, mindent - érzi, hogy nem kap az anyától érzelmi biztonságot, ezért a világot veszélyesnek éli meg. Ennek az a következménye, hogy ebben az alapvetően érzékeny időszakban az anya és a magzat kapcsolatában az úgynevezett ősbizalom – nem tud kialakulni vagy csak részlegesen. Biztonság hiány – lehasított érzelem: Az ősbizalom hiányának vagy részleges kialakulásának az lesz a következménye, hogy az illető visszahúzódik az érzelmi helyzetektől, nem tud igazán érzelmi átéléssel reagálni, alexitímiás lesz. Az ilyen emberek kitűnően kompenzálják ezt a hiányukat racionálisan, kognitív szinten, fantasztikus tehetséges emberek vannak közöttük. Az a biztonságérzet, ami az emberi élet során alapvető érzelmi szükséglete mindenkinek, de különösképpen a korai években, gyermekkorunkban, hát az náluk nincsen meg. Az emberi fejlődésben, mikor van egy struktúra, ami nem működik, az alatt kell, hogy legyen valami, ami működik, különben nem élne az illető. Na, most itt az a struktúra, ami működik, az akkor is létrehozza az emberben az érzelmet, ha az illető nem éli meg. Csak ez az érzelem átfordul testi betegségbe, s az egyik ilyen formája a bőrbetegség. Ezt nevezzük aztán pszichoszomatikus érzékenyedésnek, ennek a személyiségműködésnek az elindulását, és ez nemcsak bőrbetegeknél alakul így, hanem sok más esetben is. Ahhoz már kell a genetikai és biológiai komplex folyamat, hogy valakinél pont a bőrbetegség irányába induljon ez el. Ez a cikk is érdekelheti Önt Holisztikus szemlélet - Ne csak a tüneteket gyógyítsuk

 

Mi jellemző a krónikus bőrbetegséggel élőkre a pszichológus szemüvegén át figyelve?

 

Jellegzetes, gyakori megélése a bőrbetegséggel élőknek egyfajta túlérzékenység, egy olyan attitűd, hogy „a világ veszélyes, védekeznem szükséges”. Gyakori náluk az érzelmek felismerésének és kifejezésének zavara. Ezt a jelenséget a szaknyelv alexitímiának nevezi, mely a szomatizációval, vagyis a testi tünetekre átfordított segélykéréssel gyakran jár együtt. Azok a személyek, akik nem képesek vagy nem tartják fontosnak az érzelmeik megfelelő „használatát”, azok az életük során gyakrabban produkálnak szomatikus tüneteket, mintegy a testükkel kommunikálva panaszaikat. Az érzelmek felismerésének és verbális kifejezésének zavara az érzelmi élet, az élmények, a vágyak és kívánságok körének beszűkülésével jár együtt. Nehézségük van az emocionális állapotok és a testi érzetek megkülönböztetésében. Gyakran a konkrét, pragmatikus gondolatok és tevékenységek előtérbe helyezése jellemzi őket az érzelmi élettel szemben.

 

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram