top of page

Pszichoszomatikus zavarok gyerekkorban: okok, tünetek és kezelés


A pszichoszomatikus zavarok nagyrészt akkor jelennek meg, ha a gyermek eléri az érzelmi tűrőképessége / érzelmi alkalmazkodási kapacitása (emotional endurance) határát.

Az hogy megelőzzük vagy megvédjük őket, fonos fontolóra venni az bizonyos actions, és figyelemmel kísérni  a gyermek tüneteit ami  aggódásait /gyötrelmeit stressz mutatja, vagy arról árulkodhat (To prevent them, it's important to consider certain actions and also be attentive to symptoms of anguish and stress.)


Bizonyára sokszor hallunk arról, hogy sokféle típusú zavar alakulhat ki kisgyerekeknél, de vajon hallott e arról hogy bizonyos fizikai zavarok vagy tüneteknek pszichológiai oka vagy eredete van? Ezeket nevezzük az ún. pszichoszomatikus zavaroknak.

Tulajdonképpen a gyerekkori  pszichoszomatikus zavarok nem megfelelő érzelmi menedzsment, érzelmi alkalmazkodás miatt alakulnak ki. Ha a gyermekek nem tudják helyesen / jól kontrollálni az érzelmeiket, externalizálják( kivetítik, tárgyisasítják) a problémákat egy fizikális tünet vagy zavar segítségével /formájában. Természetesen ez a típusú probléma nemcsak gyerekek esetében fordul elő, a felnőttek ugyanúgy ki tudnak fejleszteni hasonló zavarokat ( testi tüneteket), hasonló okokból kifolyólag. Azzal hogy figyelemmel kísérjük ezeket a tüneteket és professzionális pszichológiai segítséget keresünk, tulajdonképpen minimalizáljuk az érzelmi és fizikális károkat/ veszteséget/ ártalmat egyaránt. ( damage)


Mik a tipikus okai a pszichoszomatikus tüneteknek gyerekkorban?

Gyermekek esetében egy hiányos vagy deficites/elégtelen emocionális (érzelmi ) menedzsmentről beszélhetünk, aminek a talaján kifejlődhetnek ezek a szomatikus tünetek. Ha egy probléma hatással van ( befolyással van) egy gyermekre, akkor azokkal az érzelmeikkel könnyen elárasztódnak , ami a problémából ered. De vajon hogy tudják kifejezni szavakkal hogy eközben mi történik velük? Sok kisgyermeknél problematikus, hogy nem tudják  hogyan fejezzék ki magukat szavakban, nem tudják szavakba önteni az érzéseiket és a problémát. Vagy azt érzik, hogy úgy érzik nem figyelnek rájuk ha mégis sikerül elmondaniuk. (Others don’t feel that others listen to them when they do.) Ha ez megtörténik, a probléma a gyermek pszichéjében marad. És előbb utoób a csöppségek / kicsinyek a testében manifesztálódik / jelentkezik ezeket a problémákat (ügy), fizikai tünetek formájában.

These disorders are real, as are their complications. Treatment is not as simple as administering pharmaceuticals. It also involves discovering and treating the underlying psychological issue.


Pszichoszomatikus zavarok tünetei gyerekkorban


Bizony nagyon nehéz elkülöníteni/ megkülönböztetni azokat a betegségeket aminek a kialakulása fizikális okokra vezethető vissza azoktól, amik psziché eredetűek.( aminek a gyökrere pszichés) ontos hogy ezekre gondosan körültrkintően figyelmet szánjunk. Ha nem ezt tesszük,



If not, we may be basing the solution on an exclusively physical perspective while ignoring a psychological one.

Children tend to display the following psychosomatic symptoms:

  • Digestive apparatus: In the form of diarrhea, vomiting and stomach pain.

  • Breathing apparatus: Asthma, or sudden attacks where his or her breathing is interrupted or accelerated.

  • Skin: Psoriasis or eczema, producing different skin disorders.

  • Headache, abdominal pain, or pain in other parts of the body.

As for a possible psychological origin, there are many situations that can lead to physical disorders. Any event that a child is unable to understand or assimilate that brings him or her to experience the above symptoms.

Parents should be especially attentive during events such as: separation or divorce, the birth of younger siblings, new schools, bullying, etc. If children are very self-demanding, parents should also pay attention to symptoms.

Evaluating how long your child has been experiencing symptoms is fundamental. It’s also important that parents ask themselves if something significant occured that could have affected their child.

“The greatest mistake in the treatment of diseases is that there are physicians for the body and physicians for the soul, although the two cannot be separated”


What can be done in the face of psychosomatic disorders in children?

There are no miracle solutions to this type of problem, but there are certain recommendations that can be useful:

  • Teach your children to manage their emotions. You can never go wrong if you help your children get to know their own emotions. Children need to learn to express these emotions in a healthy way.

  • Ask your children about their day. As an adult, your children’s everyday activities and interactions may seem insignificant. However, they may be vital to your children. Showing concern for your children’s day can give you clues about what might be bothering them.

  • Look for the source of the issue. Figure out how long the discomfort has been going on, when they become more intense, and when they fade. There may be moments when your child’s symptoms disappear, for example, when a child feels far away from the source of the issue.

  • Allow your children to express themselves. They may have a hard time at first, but it’s important your children at least know you’re available to listen. However, be careful not to badger your kids with questions. Rather, offer to listen whenever they need it.

  • Avoid getting angry if your children are unable to express what’s going on. If they can’t put their feelings into words, getting angry will only make things worse.

Lastly, don’t forget that you may need to seek the help of a psychologist. Psychosomatic disorders usually appear when children reach the end of their rope as far as their emotional endurance.

Don’t deny your child the help her or she needs, nor rule out the need for medication prescribed by a pediatrician.

How to approach and help psychosomatic disorders in children?

cindycam (67)in #edu-venezuela • 2 years ago (edited)




The psychosomatic disorders are physical disorders, alterations but that are not caused by physical illnesses but by psychological illnesses, it is the own mind, in its way of interpreting to its surroundings managing to cause havoc in the organism.

The psychological variables of this disorder can be caused by personality disorders, in how people perceive the threats, the level of tolerance to frustration, environmental stressors. This makes everything perceived as a threat, leaving as a consequence that the body suffers, then activates the sympathetic nervous system and that activation is what causes a series of contradictions in the person.


Types of psychosomatic disorders



  • The headache.

  • Alteration of the dermatological system.

  • Asthma. Respiratory diseases, with an outbreak, the disorder causes it even more.

  • The stomach, the digestive system suffers a lot.

  • All loo related to the heart, feeling of choking, palpitations, not being able to breathe well.

  • At the muscular level, you suffer from contractures, tension, back pain. This is because the body is put in a nervous state and is preparing to run or fight. That is muscle tension inappropriate for the moment in which the person is.



The biopsychosocial model in psychosomatic disorder




The biopsychosocial model consists in giving an explanation to both health and illness, based on the biological, social and psychological aspects.

The biological part is understood as follows:

  • The genetics that each person has.

  • The lifestyle, more or less healthy, with healthy diets or practices of physical exercise.

The social model is based on the conditions that people have, such as:

  • Be a victim of abuse.

  • Living in extreme poverty is a factor that affects.

  • The accumulation of negative approaches of other people.

It is understood by the psychological part that there are people who tend to:

  • Have anxiety.

  • Negative thoughts.

  • Interpret negativel.

  • They have and transmit a greater sadness.

These three models are influenced by each other, causing and affecting the psychosomatic part, that is to say, these present alterations.



How do psychological factors influence health when suffering from psychosomatic disorders?




Through the precise actors that affect and touch the nervous system. That is, there is an autonomous nervous system, which is composed of the sympathetic and the parasympathetic. The sympathetic is the one that activates the person, every time the brain notices a sympathetic threat, it is preparing for anything, and that alteration is extra, that it is not necessary in exaggeration because the threats are really caused by one's own person, which results in the alteration of the heart, digestive system, muscles, breathing, subjecting it to a wear that is not completely necessary.

Factors of influence for the psychosomatic disorder:

  • Low self-esteem.

  • Lack of skills for decision making.

  • It is also contemplated to be more related to error than success.

  • Negative thoughts and other stressors that are in themselves, in personality factors.



At what age are you most likely to be exposed to these psychosomatic disorders?

When the person becomes more aware is when it affects more, and is that these disorders have to do with stressors, ie the types of stressors that are in the day to day.





A child should not be subject to the factors of daily stress, such as traffic, noise, something that also overwhelms them is immersed in not knowing how to express themselves correctly and this affects them emotionally. As they grow they face stronger problems, and the body becomes resentful.

More than being related to age is the style of coping, if the child does not know how to perform a rapid assessment, whether it is a threat or not. Then he will not know how to determine what a threat is. When you learn to determine the threats, the next evaluation is to understand that you have the resources to face it. But if it is a threat and the child does not have resources, the anxiety or stress response that has a quite remarkable impact on the psychosomatic part is triggered.



How do we avoid being in constant stress and, as far as possible, avoid suffering from psychosomatic disorders?




It is possible to avoid it, because even if it has a genetic vulnerability, something predetermined, it will change the way in which events are valued, through a series of techniques such as:

  • The relaxation. Which involves doing a series of exercises in which the muscles relax.

  • Live a healthy life, that is, eat healthy, rest.

  • Doing sports.

  • The organization in all aspects.

  • Always have humor and sympathy.

This helps more or less to live a life like the one that does not have stress.



How to establish a relationship with the child to treat a psychosomatic disorder?




  • Help them to know their emotions and work in such a way that they find the positive in the negative.

  • To know in depth without overwhelming, as is the day to day, what they do, as they are doing, to know a little of their moments.

  • Look for games, funny chats, riddles, and so you will see the source of discomfort, determining the causes and it will be much easier to intervene.



Relaxation activity to help with the psychosomatic disorder

The game of the rag doll.



This technique is fun and kids love it and, at the same time, it allows them to relax, without thinking about the many things that come to mind, overwhelming them and taking the body of what is not, releasing all the tension, the mind.

Meditation and relaxation are the correct way to approach children with this disorder. With this game the children will adopt the pose of the rag doll. The children are told, they observe what the rag doll looks like, and what they will see is that the doll is well stretched, relaxed, sitting, in whatever position they have, what they will observe is a state of tranquility and that, is what is sought to acquire in children through the game.

You can ask him the differences between a robot and a rag doll. When you find that the robot is always rigid, tense and that the rag doll is light and loose, your body will also be light and unloaded.

It is necessary to interact with the rag doll making movements with it, so that the child can interpret it in himself.


It is necessary and important to teach children more than to find threats, it is to look for signs of safety to learn to manage stress and thus allow themselves to feel comfortable.

Greetings to educators and motivators of education.




Pszichoszomatika gyerekkorban

Fejfájás és migrén

A fejfájás vagy migrén gyerekkorban bármikor előfordulhat, gyakrabban az iskolás- és kamaszkorban. Főként akkor gyakori, ha a családtagoknál is gyakran előfordul.

A fejfájás típusai:

  • Elsődleges (nem társul hozzá más betegség), tünetei: hányás, hányinger, izzadás, fény-intolerancia (fotofóbia). Okai különfélék lehetnek: a leggyakoribb az érzelmi feszültség, amit sokszor a szülőkkel való konfliktus okoz, vagy a szorongás az iskolai és sporteredmények miatt, kamaszoknál a rendezetlen életvitel. Ez a szervezet vála­sza a stressz okozta nyaki és fej izmok összehúzódására. A gyerekkorban előforduló fejfájások nagy része ebbe a csoportba tartozik.

  • Másodlagos (egyéb betegség okozza), így a tünetekhez az adott betegség tünetei társulnak. A leggyakoribbak a fertőző vagy más lázas megbetegedések, a koponyasé­rülések, látásproblémák, fogbetegségek, a hibás fogzáródások. Gyermekkorban a másodlagos fejfájás okai leggyakrabban a táplálkozáshoz köthetők, a tiaminban (például csokoládé), fenilalaninban (sajtok), hisztaminban (paradicsom, eper) vagy nitrátokban (szalámi) gazdag ételek fogyasztásához.

A fejfájás számos formáját jellemzőik szerint osztályozták:

Minősége, erőssége, a fájda­lom helye, gyakorisága, időtartama, az egyéb tünetek jelenléte, a rohamok kitörésének napszaka szerint. Ha a normális klinikai vizsgálatok nem mutatnak semmilyen fiziológiai okot, pszichés szempontból kell megközelíteni az esetet. Másrészt viszont ne feledjük: a gyermekkori fejfájás mindig nagyon sokrétű és összetett tünetegyüttes.

Növekedési fájdalom

Ez a fájdalom főként a lábakban (comb vagy térd) jelentkezik. A növési fájdalom kifejezés mára már kiment a divatból. Bár nem teljesen világos, hogy mi idézi elő, biztosan nem a testmagasság növekedése okozza. Manapság inkább éjszaka jóindulatú fájdalmakról beszélünk, eredetére pedig többféle magyarázat létezik, köztük az is, hogy a csontok túl gyorsan nőnek, amiből az eredeti elnevezés is ered.

Mit tegyünk a növekedési fájdalom ellen?

Ha már beszéltünk a gyerekorvossal, nyugtassuk meg a gyereket, hogy a fájdalom rövi­desen elmúlik. Ha azt gyanítjuk, hogy a stressz váltja ki, akkor keressük meg a stressz okát, és próbáljuk enyhíteni.

Néhányan úgy gondolják, hogy a gyerekkorra jellemző túlzott izommozgás okozza a fájdalmat, mások viszont pszichés traumát sejtenek a háttérben. Úgy tűnik, hogy az érzékeny gyerekek gyakrabban szenvednek a fájdalomtól, és a kiváltó tényezők között nemritkán találunk az iskolában vagy otthon megtörtént feszültségekkel teli eseményt (vizsgák, rossz kapcsolat a barátokkal, a szülők válása, családon belüli belső konfliktusok, kistestvér születése).

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Mennyi gyermeket érint a növekedési fájdalom?

Ezek a fájdalmak a gyerekek (fiúkat és lányokat egyaránt beleértve) 10-20%-át érintik, elsősorban a 4-12 éves korosztályt. A gyerek a lábának nem mindig ugyanazt a részét fájlalja, általában este panaszkodik, vagy jellemzően éjszaka, ami olyan erős lehet, hogy felébreszti álmából. A fájdalmas testrészen kívülről nem látszik semmi (pirosság, duzzanat, forróság), és a gyerek könnyen is mozog.

A fájdalom jellemzően izomfájás, kétoldali, általában a vádli vagy a comb fáj, esetleg a lábfej; nagyon hasonlít az izomgörcsre. Legtöbbször magától elmúlik, nagyjából 2-3 hónap leforgása alatt (rit­kán tart egy évig), ha laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatokat végeznek, nem találnak semmilyen fizikai elváltozást.

A diagnózist a gyerekorvos állítja fel a család által elmesélt kórtörténet alapján. Keze­lésre felír észterezett karbonát-zsírsavat helyileg alkalmazva, ez csökkenti a fájdalmat és a gyulladást, és nincs mellékhatása. Ez a zsírsav-összetétel megakadályozza a gyulladást és más immunreakciót is ellenőrzés alatt tart: ezáltal könnyebben mozognak az ízületek, más betegség vagy gyulladás esetén is. A masszázson kívül a gyerekorvos javasolhat még fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kötéseket.

Pszichés eredetű akaratlan székletürítés

A háromévesnél idősebb gyermekeknél fordul elő. A gyerekek általában kétéves korra tanulják meg irányítani a vizelet- és székletürítést, ha ez nem sikerül, akkor záróizom-irányítási zavarról beszélünk. Az akaratlan székletürítés a bevizeléssel ellentétben nappal történik, amit gyakran napok óta tartó székrekedés előz meg. Gyak­rabban fordul elő fiúgyermekeknél, mint lányoknál. Kórtörténetükben korábban már előfordult székelési nehézség, amit a szülők kúppal vagy beöntéssel kezeltek.

Székelési nehézségek

A leggyakoribb oka a súlyos székrekedés, de az esetek nagy százalékában pszichés eredetű: általában a háttérben az áll, hogy a gyerek elé nem a korának megfelelő igényeket támasztanak, egyik vagy mindkét szülő túlságosan szigorúan fogja. Van olyan gyerek, aki akkor veszíti el széklet-visszatartási képességét, miután valamilyen trauma történt vele: kistestvére született, bölcsődébe vagy óvodába kezdett járni. Ez a formája a betegségnek nem súlyos, és hamar megoldódik, amikor a gyermek kiszabadul abból a szituációból, ami ezt a problémát előidézte.

Akaratlan székletürítéskor a gyerek székletet ürít a bugyijába; krónikus székrekedés esetén a széklet nagyon kemény, ezért a végbélnyílás körül sebeket, berepedezéseket okozhat. További tünetek lehetnek az alkalomszerűen igen nagydarab széklet ürítése, a visszatérő hasfájás, haspuffadás. Ha a gyerek egyébként nem szenved székrekedésben, akkor nem árt megvizsgálni a pszichés hátteret is, és értékelni a szülőkkel való kapcsolatot – ebben az esetben javasolt a gyermek neuropszichológiai vizsgálata is.

Ha a zavar másodlagos, azaz az akaratlan székletürítés más betegség járulékos tünete, akkor először az alapbe­tegséget kell gyógyítani (pl. székrekedés). Sokkal súlyosabb a helyzet, amikor a központi idegrendszer megbetegedése okozza a tüneteket.

Éjszakai bevizelés (pszichés eredetű)

Az akaratlan székrekedéstől eltérően a bevizelés többnyire éjjel történik. Az 5-6 éves kornál idősebb gyerekeket érinti, akik éjszaka nem tudják vissza­tartani a vizeletüket, és ezért bepisilnek. Ez az állapot relatíve gyakori: néhány statisztika szerint eléri a 10%-ot. A legfőbb ok, hogy ebben a korban a záróizmok kontrollálása még éretlen. Előfordulhat a hólyag hiperaktivitása, ami mögött a hólyag feltöltődésének, illetve ürítésének a zavara húzódik meg, vagy a túl mély alvás, amikor a teli hólyag nem stimulál eléggé, és nem ébreszti fel a gyereket.

Ha az éjszakai bevizelés egy másik betegség tüneteként jelentkezik, az oka legtöbbször pszichés eredetű: sokszor a különösen érzékeny, pszichésen éretlen gyerekeknél fordul elő, akik megijednek a látszólag jelentéktelen dolgoktól is. Általában a bevizelés egy már szobatiszta fázis után kezdődik újra. Ne hibáztassuk a gyereket, ha éjjel bepisil.

Ha bűntu­datot keltünk benne, azzal csak felerősítjük a tüneteket, és belekényszerítjük a gyereket egy ördögi körbe, amelyből azután nagyon nehéz lesz kitörni. Meg kell nyugtatnunk őt, de az sem helyes, ha nem veszünk tudomást a problémáról, mert azzal ugyanazt a hatást érjük el, mintha büntetnénk. Hatéves korig nem kell semmi különös terápiát kidolgozni, egyszerűen meg kell várni a záróizmok megérését.

Ha a tünetek azonban ezután is fennállnak, akkor az alábbi tanácsokat érdemes betartani:

  • Vezessünk naplót az éjszakai bevizelésekről.

  • Ne engedjük, hogy a gyerek lefekvés előtt sokat igyon, és késő délutántól a gyerek ne fogyasszon kalciumban és sóban gazdag ételeket.

  • Végeztessünk a gyerekkel hólyagerősítő gyakorlatokat, például menjen el pisilni 2-3 óránként napközben, lefekvés előtt menjen el pisilni, akkor is, ha nagyon álmos, tanulja meg megszakítani a vizelés folyamatát, majd utána újraindítani.

A gyermekkel csak legfeljebb 100 mg/ml szárazanyagtartalmú vizet itasson. Vegyük le a gyerekről a pelenkát; igaz, hogy ez több kényelmetlenséggel jár, de külön­ben a gyerek később önállósodik. A gyógyszeres kezelés csak szigorúan orvosi javaslatra és az ő felügyelete mellett történhet.

Pszichés eredetű hasfájás

A változó erősségű, visszatérő hasfájás gátolhatja a gyerek hétköznapi tevékenységét. Ha nincsen szervi oka, vagy nem a rossz bélműködés idézi elő, valószínűleg pszichés eredetű. Ez utóbbi esetben a gyerek a hasfájással fel akarja kelteni a szülők figyelmét, vagy valamilyen kellemetlen szituációban van, amiről nem szívesen beszél (iskolai, csa­ládi problémák).

A betegséggel nem magyarázható, visszatérő hasfájásnál a fájdalom valós, a gyerek nem szimulál, csak érzékenyebb a hasa. A klinikai vizsgálatok szerencsére általában nem mutatnak semmilyen elváltozást. A pszichés eredetű hasfájás diagnózisát a szülők által elmondott kórtörténet alapján a gyerekorvos állítja fel.

bottom of page