A stressz pszichológiája

 

 

 

Mi a stressz? 

Életünk tele van kihívásokkal, ezek egy része saját, másik része mások által felállított követelményekből áll, ezekkel minden nap megküzdünk. 

Pszichológiai stressz állapot akkor jön létre, ha a szervezet olyan helyzettel találkozik, amely az egyén saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásokat.  Selye (1983) elképzelése szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebben stresszelünk, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván az adott szituáció tőlünk.

 

 

Mi az eustressz? Pozitív vagy negatív a  stressz?

A stressz mindennapi életünk szerves része. Stressz nélküli élet nemcsak hogy nincsen, de tulajdonképpen még unalmasnak is éreznénk.

A stressz pozitívan  vagy negatívan hathat ránk.  

 

Hogyan kell viselkednünk ahhoz, hogy a stressz ne az életünket megnyomorító-megbetegítő tényező, hanem a fejlődésünket stimuláló, előmozdító tényező legyen?  Az eustressz: Van olyan eset amikor az egészséges mértékű "stressz"  javíthatja a teljesítményünket, pozitív változásra sarkall minket, segít abban, hogy összpontosítsuk és fókuszáljuk erőforrásainkat, fejlesszük magunkat, felkészüljünk a kihívást jelentő helyzetre, és végső soron akár ellenállóbbá váljunk más megterhelő helyzetekkel szemben is, ebben az értelemben a stressz egy fejlődést előmozdító változás, mert új képességek kigejlesztésére ösztönöz minket. Így a stressz hasznos, mert a személy fejlődését vagy más néven "növekedését" segíti.

Motiváltnak és jó értelemben izgatottnak érezhetjük ilyenkor magunkat. Ilyen tipikus helyzet lehet például:

  • munkahelyi előléptetés, elkezdeni egy új munkát, megházasodni, venni egy új otthont és beköltözni, gyermek születése, nyugdíjazás, megtanulni egy új hobbit, elutazni

 

A distressz: A hétköznapi gondolkodásban a stresszre leggyakrabban negatív értelelemben gondolunk, ezzel magyarázzuk vele rossz hangulatunkat, betegségünket, váratlan reakcióinkat, rosszabb teljesítményünket, megromlott kapcsolatainkat. 

 

Milyen típusú események lehetnek stresszelőek?

Ha a  helyzet  befolyásolhatatlannak tűnik, sokkal stresszesebbnek éljük meg. Az a puszta hit, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, még akkor is csökkenti a szorongást, ha ezzel a lehetőséggel nem élünk. Például nagyobb lehet a stressz mértéke ha munkavégzésünk során nincs befolyásunk arra, hogy milyen munkát, milyen módszerrel, milyen ütemezéssel végezzünk. A stressz mértéke akkor is csökken, ha legalább elhisszük, hogy ezeken a feltételeken van módunk változtatni egyszer.

 

Ha egy helyzet bejósolhatatlan, szintén stresszesebbnek éljük meg. A bejósolhatóság azért fontos, mert fel tudunk készülni az eseményre,  így csillapíthatjuk az esemény negatív hatását. Például ha tudjuk hogy munkahelyi leépítés lesz, felkészülhetünk rá és nekikezdhetünk állás után nézni. A bejósolható stressz esetén vannak ún. biztonságos időszakok is, amikor megnyugodhatunk, ha nincsen vészjelzés, nem történhet semmi rossz.

 

Van olyan esemény ami azért stresszelő mert képességeink határait érintik, esetleges kudarc esetén negatívan befolyásolhatják énképünket, önbizalmunkat. Ha nincs elegendő rendelkezésre álló erőforrás, nagy a kudarc esélye, és ez mindenképpen növeli a stresszelés esélyét.

Hogyan válaszolunk a stresszre? A stressz rövid távú hatásai

Egy pszichológiailag megterhelő/ fenyegető vagy kritikus élethelyzetre hogyan regálunk?

A stressz válasz fizikai és fiziológiai értelemben egy küzdj vagy menekülj típusú válasszá fejlődik. Ez a régebbi időszakokban egy ősi válasz volt , az életet fizikálisan fenyegető helyzettel kapcsolatban. Ez a küzdj vagy menekülj válasz akkor jelenik meg ha az adrenalin és kortizol szintje megemelkedik a véráramban. Ezek a "stressz hormonok" aztán megemelkedett véráramlás, pulzusszám, vérnyomás és vércukorszintet eredményeznek. Hirtelen és önkéntelenül alakul ki ez a  válasz. Ha magas a stressz szintje valakinek, akkor ezeket a fizikális stressztüneteket akár naponta többször is megéli. 

 

 

A stressz rövid távú következményei / tünetei:

A stressznek fizikális mentális és érzelmi szinten is jelentkezhetnek tünetei. Személyfüggő hogy ezek hogyan jelennek meg. A stressz folyamatos és észrvétlen tud lenni, de ugyanakkor hosszútávon nagyon kellemetlen következményei lehetnek.

Fizikai tünetek: fejfájás, álmatlanság, fáradtság, hasfájás, test fájdalom, bőrkiütés( pattanások), emésztési zavarok

​Mentális tünetek: szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok, evési problémák, függőségek, kényszerek, önnyugtatás szerhasználattal. kevesebb produktivitás vagy öröm

Érzelmi tünetek: ingerlékenység, szomorúság, idegesség, apátia, túlterheltség

Hosszú távú stressz hatások

 

Ahogy egy elem is lemerül, ugyanúgy tartós érzelmi terhelés esetén kimerül a szervezet pszicho-immunrendszere is. A stressz hosszú távú pszichológiai következményei között a stresszutóhatást, a kiégést, és az egészségkárosító magatartást említhetjük meg. A hosszan tartó magas szintű stressz talaján mentális pszichiátriai / betegségek is kifejlődhetnek.

A tartós érzelmi nyomás hogyan betegítheti meg a testet? A legyengült immunrendszer a betegségekre is fogékonyabbá válik. Gyakori, hogy kimerült állapotban csupán pszichoszomatikus tünetek jelennek meg, vagyis a szervezet egy-egy belgyógyászati betegséghez hasonló tüneteket produkál, ám ezek mögött lehetséges hogy inkább egy nyomasztó érzelmi stresszor, mintsem valós szervi ok áll. Ha tartós ez a magas stressz szint, az valós egészségügyi problémákat is okozhat mint stroke, cukorbetegség, magas vérnyomás, krónikus fájdalom, szívroham.

Krónikus vagy akut stresszreakciók

Krónikus élethelyzetek: olyan tartós emocionális terhelést okozó konfliktusok, amit a személy nem tud elrendezni. Például egy tartósan fennálló rossz házasság, amikor a nehéz anyagi helyzetből nincs kiút.

Akut stressz is képes komoly válaszreakciókat kiváltani. Ennek extrém erős stressznek kell lennie, például életet fenyegető eseménynek, amik poszttraumatikus tüneteket is okozhatnak.

A Holmes-Rahe Stressz Kérdőív olyan hétköznapi stresszes eseményeket leltároz és rangsorolva számszerűsíti, hogy mennyire stresszesek a különböző tpikuélethelyzetek. 

  • Elveszíteni munkát, vagy elkezdeni dolgozni egy új munkahelyen 

  • Válás vagy párkapcsolati szakítás 

  • Megházasodni

  • Kiközösítettség diszkrimináció

  • Pénzügyi státusz megváltozása

  • Gyermek születése

  • Költözés

  • Elkezdeni vagy befejezni az iskolát

  • Veszteség

  • Súlyos betegséggel diagnosztizálva lenni

 

A házasodás például egy boldog időszakot jelenthet, de stresszes lehet megtervezni, készülődni a ceremóniára.

 

Mikor és miért van szükség pszichológus szakemberre?

Pszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek sokat segítenek abban, hogyan ismerjük fel a számunkra stresszkeltő helyzeteket, és hogyan tudjuk tudatosan menedzselni, vagy hatékonyan csökkenteni a stresszt.  A stresszmenedzsment a stressz kezelése a mai életben kulcs fontosságú, ha nem küzdünk hatékonyan, vagy nem tudjuk megfelelő mértékre kalibrálni a stresszt az életmódváltoztatással, akkor hosszútávon krónikus mentális betegségek alakulhatnak ki. Azt mondhatjuk hogy a stressz mértéke és annak kezelése, kapuja lehet a mentális betegségek kialakulásának, a mentális állapotunk minőségére van hatással. Stressz megküzdésünk hatékonyságától-coping stratégiáktól - is  függ hogy vajon meg tudjuk őrizni a mentális egészségünket.

 

 

Rendelők

NAPHEGY 

1016 Budapest, Mészáros u. 2. II. em. 3.

(kapucsengő: 24)

MILLENÁRIS 

1024 Budapest, Lövőház u. 33. II. em. 1.

(kapucsengő: "rendelő" felirat)

MOM

1126 Budapest, Beck Ö. Fülöp u. 4. II. em.

(kapucsengő: 1)

Elérhetőségek

06-20-289-5416

  • Grey YouTube Icon
  • facebook
  • Instagram